Hogyan szerezhetsz be kiváló állapotú használt autót itthon? Az autóvásárlás izgalmas, de egyben kihívásokkal teli folyamat is lehet, különösen, ha használt járművet szeretnél vásárolni. Íme néhány tipp, amelyek segíthetnek abban, hogy a lehető legjobb á

Egyre jobban lecsúszik a magyarországi használtató-állomány, mert nő a kocsik kora és egyre nehezebben szánja rá a pénzt tulajuk a javításokra. Mi lehet a kiút?

Van valakid, aki megbízhatóan szerel X típusú autókat és nem kéri az ég világon a vagyonodat? - Ezt a kérdést gyakran kapom, és ilyenkor sajnos csak a kezemet tudom széttárni. Emlékszem, egy remek szakember egyszer azt mondta nekem: „Nem azért jövök ide, hogy az estét fáradtan zárjam.”

A szakemberek egyre kevésbé hajlandóak hozott alkatrésszel dolgozni, nemcsak a pótalkatrészeken meglévő árrésüket védendő. A tévesen kiadott vagy nem az adott kocsihoz passzoló elemek kockázata is gond, amitől megáll a javítás, csúszik az előjegyzés és a rosszabbul jövedelmező melóval még vesződség is van a többi ügyfél rovására, rontva a műhely reputációját.

A munkadíjak nem csupán megugrottak, hanem az alkatrészek árai is drámai mértékben emelkedtek, legalábbis a Covid előtti szinthez képest. Egy egyszerű olaj- és szűrőcsereért most már legalább kétszer annyit kell fizetni. Ezért az autójavítás költségei az egekbe szöktek, így még fontosabbá válik, hogy milyen műszaki állapotú használt autót választunk. Mennyire terheli meg a pénztárcánkat a kiszemelt jármű?

Nagy tiszteletem azoknak, akik gondosan ápolják autójukat, és rendszeresen szervizeltetik, nem pedig a hibákkal való együttélés mellett döntenek. Ugyanakkor az autószerelőktől egyre gyakrabban halljuk a Vezessnél, hogy ha a műszaki vizsga vagy a jármű üzemképtelensége nem sürgeti a javítást, sok használt autó tulajdonosa hajlamos azt mondani, hogy „jól van ez így”. Legfeljebb a légkondicionáló nem működik, a kopott gumi marad még egy szezont, és világító motorkontroll-lámpával is eljárnak, miközben a féktárcsák és fékbetétek cseréjét a következő alkalomra halasztják.

Ahelyett, hogy a komolyabb javításokat végeztetnék el, sokan inkább úgy döntenek, hogy eladják az autót. Az ok egyszerű: nem éri meg annyit invesztálni, hiszen az elvégzett munkák költsége nem tükröződik a jármű piaci értékében. Ez egy teljesen reális megállapítás. Azok a gépjárművek, amelyek jelentős szervizelésen estek át és igazán jó műszaki, valamint esztétikai állapotban vannak, általában nem kapnak olyan magas felárat, mint amennyit a márkán belüli, elhanyagolt használt autók felújítása igényelne ahhoz, hogy elérjék ezt a szintet.

Ez a téma merült fel egy szerkesztőségi diskurzus során a középkategóriás autók kupé változataival kapcsolatban. Ezek olyan nagyszériás modellek különleges kiadásai, amelyeket az emberek érzelmi okokból választanak, akár újonnan, akár használtan. Éppen ezért a vásárlókhoz való kötődésük erősebb, ami növeli annak valószínűségét, hogy ezeket az autókat nem hagyják lezülleni. Ennek következtében jellemzően alacsonyabb a valós futásteljesítményük is.

Nem tudunk teljesen megbízható statisztikákat felmutatni, de ha valaki alaposan szemügyre veszi a hazai E46-os BMW 3-as modellek kínálatát, észreveheti, hogy a kombik és szedánok mellett sokkal több szép állapotú kupé található. Hasonló a helyzet a Mercedes CLK 209-es kupéval is; sokkal kevesebb olyan példányt találni, ami gazdaságtalan javíthatóság miatt már rozsdásodik, vagy műszerfalon lévő hibajelzésekkel, elhasználódott gumikkal szenved. Ezzel szemben a 203-as Mercedesek között sajnos több jármű található, amelyek a siralomvölgyben leledzenek.

De mondjunk volumenmárkát is, a használt Renault Laguna Coupék nívója is egy polccal a III-as Lagunák másik két kasztniváltozata felett van, ahogy egy szépen megőrzött 407-es Peugeot illusztrálásra is könnyebb kupékat, mint lépcsőhátút vagy SW-t találni.

Természetesen a kupék árszintje is magasabb, ez nem kérdés. De mennyivel? Az autójavítás költségeinek megugrásával és az invesztíciókat az autók értékében alig érvényesítő, a korábbi tulaj ráfordításait meg nem fizető közegben könnyen adódhat olyan helyzet, amikor az árkülönbségnél nagyobb kiadás volna a technikát, az autó külsejét és utasterét egy szintre felhozni.

Ezért érdemes fontolóra venni a kupékat is a keresés során, különösen, ha eddig nem találtál megfelelő használt autót. Ha most indul a keresésed, és vonzanak a stílusosabb modellek, érdemes lehet a két oldalajtós autókra is szűkíteni a választékot. Ha a megjelenés és a jó állapot fontos számodra, és képes vagy együtt élni a kupék sajátosságaival, valamint nem szükséges, hogy hátsó ajtók is legyenek, akkor egy ilyen típusú jármű remek választás lehet számodra.

A két oldalajtóval rendelkező autóknak számos hátránya van a mindennapok során. Például a hátsó ülésre való beszállás megkönnyítése érdekében a kupék és kabriók oldalajtói hosszabbak, mint a négyajtós autók első ajtajai. Ennek következményeként azonban a nyitásukhoz szükséges hely is nagyobb, ami szűk parkolóhelyeken és zsúfolt mélygarázsokban megnehezíti a be- és kiszállást.

A hosszabb ajtók súlya miatt fokozott terhelést gyakorolnak a zsanérokra, ami idővel a lógásukkal járhat. Ha már érezni kell, hogy a kilincset meg kell emelned a zárás során, akkor itt az ideje, hogy egy kasztnis szakember segítségét kérd az ajtók beállításához. Érdemes alaposan átvizsgáltatni a zsanérokat és a zárakat is, hiszen a nehezebb ajtók számára ezek a részek különösen nagy igénybevételnek vannak kitéve.

A mindennapi élet egyik apró nehézsége, hogy a biztonsági övet nehezen tudod elérni, mivel a B-oszlop hátrébb helyezkedik el, így nem tudod egyszerűen magad mellől áthúzni a szíjat.

Erre azonban megoldás az övkiadó avagy Gurtbringer, amit a Mercedes-Benz az 198-as évek eleje óta bevet a C126-os SEC modellektől illetve a C124-es kupétól. Az övkiadó egy kerettel előrébb nyújtja az övet, jellemzően egy fogaslécet mozgat előre-hátra egy villanymotor. A 209-es Mercedes-sorozatba való Gurtbringert 2024-ben 25 ezer forintért vettem bontottan a saját CLK kabriómba, rögtön párban, mert idővel az utas oldali is elromolhat.

Fontos tudni, hogy a kupék technikai megoldásai sok szempontból hasonlítanak a testvérmodellekhez, de a karosszériaelemek, mint például az első fényszórók és a hátsó lámpák, akár különbözhetnek is egymástól. Ezért a bontott alkatrészek beszerzése lényegesen bonyolultabbá válik, mivel a források korlátozottak. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az autózás során a saját hibából eredő törések elkerülhetők, és nem tekinthetők a járműhasználat elkerülhetetlen részének.

Ideje rátérni a kupék örömeire, előnyeire, mert pozitív faktorok is vannak. Az a már említett érzelmi kötődés, a nagyobb elköteleződés az autó mellett, ami könnyebben megnyitja a tulaj bukszáját a szükséges karbantartások és javítások finanszírozására. Az igényesebb szervizelést megtámogatja, hogy többnyire eleve kevesebbet is futnak ezek az autók.

El kezdtem összegyűjteni a kupék és nem kupék ársávjait, miközben az E46-os BMW 3-as sorozatból kihagytam a Compact modellt, valamint a 203-as Mercedesek közül a C-Sportcoupét, így fókuszálva a háromajtós kivitelekre. Azonban a használt autók, amelyek már körülbelül húsz éve gördültek le a gyártósorról, annyira eltérő állapotban vannak, hogy a közöttük lévő különbségek és az óraszámaik variációi miatt nehezen tudtam pontos ársávokat meghatározni, még az azonos évjáratú modellek esetében is.

Az 1998 és 2006 között gyártott E46-os BMW modellek esetében, ha a valósághoz közeli árakat keresel, érdemes számításba venni, hogy a szedán és Touring verziók ára körülbelül 700 ezer forinttól kezdődik, ha éppen jó állapotú példányt találsz. A kupék viszont már drágábbak, itt körülbelül egymillió forinttól indulnak, főleg a népszerűbb, négyhengeres 318Ci modellek esetében. Az árak természetesen változhatnak a jármű állapota és a piaci kereslet függvényében.

A 203-as C-osztály és a 209-es CLK kupék összehasonlítása során érdemes figyelembe venni a hasonló korú és motorral rendelkező modellek árait. A 203-as C-osztály ára 750-800 ezer forinttól indul, és elérheti a 2,1-2,4 millió forintot is. Ezzel szemben a 209-es CLK kupék belépőszintje 1-1,1 millió forinttól kezdődik, azonban a 2,8-3,2 millió forint közötti árkategóriába csak ritkábban találhatóak 4-, 5- vagy 6-hengeres motorral ellátott példányok. A V8-as változatok pedig már egy teljesen új árszintet képviselnek.

A Renault Laguna III esetében a kupé változatban nem találkozhatunk sem az 1,6-os, sem a 2,0 literes szívó benzines motorral, ahogyan az 1,5 dCi dízel is kimarad a választékból. Ha az erősebb motorokra fókuszálunk, és kizárjuk a 400-500 ezer kilométert futott autókat, akkor a ferdehátú ötajtós vagy a kombi modellek ára 1,4-1,5 millió forintnál kezdődik. A legkedvezőbb áron elérhető kupék viszont 2-2,4 millió forint között mozognak.

Amennyiben a negyedmillió kilométert meg nem haladó hirdetett autókat vizsgáljuk, úgy körülbelül 1,7-3,5 millió forintos árkategóriában találkozhatunk az ötajtós és kombi modellekkel. Ha a V6-os benzines vagy a hathengeres dízel kupék érdekelnek, ezek árai a HaHun cikkének megjelenésekor 2-3,8 millió forint között mozognak.

A kupék felszereltsége jellemzően bőségesebb, sokkal kisebb eséllyel botlasz mezítlábas kupéba (és kabrióba), mint négy oldalajtós társaikból. Eleve gazdagabb lehet az alapfelszereltségük a velük összevethető kombinál és limuzinnál illetve a magasabb árkategóriájú autók vevőköre extrákra is bővebben áldoz az új autó megrendelésekor.

Felmerül a kérdés, hogy miből találsz kupét? Nem a két oldalajtó teszi a kupét, ezeket az autókat ne keverjük össze a kompakt kategória menőbbre rajzolt, akár sportosabbra hangolt kasztniváltozataival, amilyen például a Mégane III Coupé vagy kombivá alakulása előtt a Kia ProCeed volt. A J Astra GTC sem igazi coupé, hiába kapott fejlettebb első futóművet és némi szigorral a VW Scirocco sem tagja a klubnak, hiába lép el optikailag, az alapjait adó Golf VI-tól.

Elsősorban azoknak alternatíva egy kupé, akik prémiumtermékben is gondolkodnak vagy legalábbis nem zárják ki ezt a vonalat. Az Audinál az A5, a BMW-nél a 3-as és a 4-es, a Mercedes-Benznél a CLK-CLE vonal termeti meg a folytonosságot az 1990-es évek két oldalajtós autóival, a BMW-nél és a Mercedes-Benznél máig, az Audinál a 2024-ig gyártott F5 kódjelű generációig, amelynek 450 lóerős, V6-os biturbó csúcsmodelljéből egy példány a rendőrségnél is szolgál.

A Lexus palettáján az IS modellhez képest az RC kínál alternatívát, míg a második generációs IS-hez csupán a kabrió változat társítható. Az IS kabrió vászontetős kivitelben érhető el, ám a használt autók piacán a tető anyagának elöregedése és a tető mechanizmusának lehetséges meghibásodása miatt a szervizelési szempontokat figyelembe véve nem igazán összehasonlítható egy másod- vagy harmadkézből származó kupéval. Viszont a nyitott tetős autózás varázsát és élményét kizárólag az IS Cabriolet kínálja, amely jelentősen fokozza az autózás élvezeti értékét és különlegességét.

Korábban az észak-amerikai autópiac tele volt középkategóriás kupékkal, de a Civic Coupé már a történelem része. A Prelude fénykorát követően az Accord kupé és a Camry kupaváltozata sosem érte el Európát, és a Mazda 626 kupék sem kaptak megfelelő folytatást. Ez a szegmens az évek során jelentős átalakuláson ment keresztül, és a hagyományos kupék helyét átadták más típusoknak.

A tömeggyártók, vagy más néven volumenmárkák kínálatából a Peugeot 407 Coupé és a harmadik generációs Laguna kupéja tűnik a legjobb használt alternatívának. Mindkét modell korrózióvédelme kiemelkedően teljesít, ám ha a vezetési élmény és a benzines motorok teljesítménye a fő szempont, akkor a Renault-t érdemes előnyben részesíteni.

Motorjai közül jó szível ajánlható a kétliteres benzines is (F4R), amelyből a kupéba csak a turbós verziók kerültek 170 vagy 204 lóerővel. Jól konstruált megbízható gép mindkettő kiforrott szíjas vezérléssel, még a Mégane RS-ben is kiválóan beváltak, pedig ott sokkal nagyobb hőterheléssel, jóval nagybob csúcsteljesítménnyel dolgozik.

Az M9R kódjelű 2,0 dCi motort is érdemes megemlíteni, hiszen hasonlóan figyelemre méltó teljesítményt nyújt. A szelepmozgatást itt egy lánc végzi, ami megbízhatóbb, de a vezérműlánc és a vezetősínek állapotát rendszeresen ellenőrizni szükséges. Sok autóban elérheti a 300-400 ezer kilométert, azonban a lánc váratlan elszakadása problémákat okozhat, ezért javasolt, hogy körülbelül 250 ezer kilométer környékén alaposan átvizsgálják.

Egy kupé igazi esztétikai élmény, ugyanakkor kevésbé praktikus választás, mint egy négyajtós lépcsőhátú autó, így nem mindenkinek való. Ha már sok csalódáson vagy túl a kinézett és átvizsgált használt autók terén, talán érdemes elgondolkodnod a két oldalajtós verzión. A használt kupék, ahogy az évek telnek, gyakran jobban megőrzik az állapotukat, hiszen általában kevesebb kilométert futnak, és több gondoskodásban részesülnek, mint a sokat használt limuzinok vagy éppen a kombik.