A gyakorlatban Donald Trump vámpolitikája a következőképpen valósult meg: a volt elnök adminisztrációja alatt számos vámot vezettek be, elsősorban a Kínából importált termékekre. Ezek a vámok célja a belföldi ipar védelme volt, valamint a kereskedelmi egy
Az Egyesült Államokban végrehajtott jelentős vámemelések gyökeresen átalakítják a külkereskedelmi viszonyokat, így az amerikai fogyasztók egyfajta gyorsított kurzus keretein belül kénytelenek elsajátítani az importadók működését. De mit is takar valójában a vám, és kiket érint ez a változás? Cikkünkben bemutatjuk, hogyan valósulnak meg Donald Trump elnök új tarifái a gyakorlatban.
A vám egy adó, amit importált (ritkább esetben exportált) áruk után kell megfizetni. A vámtétel rendszerint az áru értékének százalékában van meghatározva, és attól függ, honnan származik az adott termék, illetve milyen kategóriába tartozik (például textil, elektronika, stb.).
Bár egyes politikai szereplők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a vámterheket külföldi államok vagy vállalatok állják, a valóságban a költségeket az importőr vagy annak megbízottja, például a vámügynök viseli. Noha ők végzik a vámok befizetését, valójában a terhek végső soron a hazai piacon jelentkeznek.
A költségek végső soron eloszlanak az ellátási lánc különböző szereplői között: a gyártók, forgalmazók és végfelhasználók mind részesednek a terhek viseléséből.
Bár a Trump-adminisztráció által bevezetett vámok jelentős bevételt generálnak az állam számára, a hosszú távú gazdasági következményeik sok vitát gerjesztenek. Sokan úgy vélik, hogy ezek a lépések inkább a fogyasztói árak emelkedéséhez és az infláció fokozódásához vezetnek. Ez az aggodalom pedig lényegében megakadályozta az amerikai jegybankot abban, hogy az alapkamat csökkentésével élénkítse a gazdaságot, még akkor is, ha a legfrissebb munkaerőpiaci adatok alapján a gazdasági növekedés jelei kezdenek lassulni.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma sajátos irányelveket dolgoz ki a vámok beszedésének és ellenőrzésének lebonyolítására.
a végrehajtásért azonban az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatala (CBP) felel, mintegy 330 belépési ponton
- beleértve a közúti és vasúti átkelőhelyeket, a kikötőket, valamint a repülőtereket.
A termékeket egy globálisan elfogadott szabványrendszer alapján azonosító kódokkal látják el. Ezek a kódok nemcsak a konkrét áruk, például egy teherautó alváza esetében játszanak szerepet, hanem átfogóbb kategóriák, mint például az elektromos járművek vámkezelésében is irányadóak.
Amennyiben a CBP (Vám- és Határvédelmi Hivatal) arra a megállapításra jut, hogy egy áru egy úgynevezett "transshipment" folyamat révén érkezett az Egyesült Államok területére – vagyis egy olyan országból indult, ahol magasabb vámot kellene fizetni, de egy kedvezőbb vámkörnyezetet kínáló országon keresztül próbálták behozni –, akkor a hatóság 40%-os büntetővámot szabhat ki rá, emellett további szankciók is alkalmazásra kerülhetnek. Azonban az, hogy ezek a csalásgyanús esetek milyen kritériumok alapján kerülnek azonosításra, továbbra is tisztázatlan.
A vámkezelés során a vámot beszedik, és az így befolyt összeg az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Általános Alapjába kerül. Az importőrök feladata, hogy a vámkulcsok meghatározása és alkalmazása során "ésszerű gondossággal" járjanak el. Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy egy importőr tévesen vagy szándékosan félrevezetően adta meg az áru mennyiségét, eredetét vagy típusát, akkor utólagos vámtételt kell fizetnie, és büntetés is kiszabható rá.
A Trump-adminisztráció döntése alapjaiban változtatta meg az e-kereskedelem dinamikáját, hiszen mostantól az 800 dollár alatti csomagok sem élvezhetnek vámmentességet az Egyesült Államok területén, függetlenül attól, honnan érkeznek. Ez a lépés új kihívások elé állítja a vásárlókat és a kereskedőket egyaránt, hiszen a határokon túli vásárlások költségei drasztikusan megnövekedhetnek.
Ez különösen zavaró lehet azok számára, akik kedvező áron szerzik be termékeiket, például a Shein vagy a Temu online boltjaiból.
A gyakorlatban ennek az úgynevezett "de minimis" mentesség eltörlése a FedEx, UPS vagy DHL által szállított csomagokra már augusztus 29 óta érvényes. Ha azonban egy csomagot postai úton szállítanak, akkor ideiglenes, 80-100 dollár közötti átalánydíjat kell fizetni, amely országonként változik. Az intézkedés hat hónapig lesz érvényben, ezután a szokásos vámkulcsokat kell alkalmazni.
Trump pénteken bejelentette, hogy 69 kereskedelmi partner esetében 10-50% közötti vámokat vezet be, mivel ezekkel az országokkal korábban nem kötöttek külön megállapodást.
A CBP most kiadott iránymutatása alapján az új tarifák a csütörtökön, new york-i idő szerint 12.00 után útjukra indított termékekre fognak vonatkozni.
A Bloomberg Economics szerint az átlagos amerikai vámtétel 15,2%-ra emelkedik, ha a vámtételek a bejelentett módon kerülnek bevezetésre.
Ez a korábbi 13,3%-hoz képest magasabb, és sokszorosan meghaladja a Trump hivatalba lépése előtti 2,3%-os 2024-es szintet - a második világháború óta nem láttunk hasonlót.
