A Z generációval való hatékony kommunikáció a munkahelyeken kihívásokat és lehetőségeket egyaránt tartogat. Fontos, hogy megértsük ezt a fiatal generációt, akik már a digitális korban nőttek fel, és más elvárásokkal, értékekkel rendelkeznek, mint elődeik.
A vállalat ügyeiről tájékoztatott munkatársak átlagosan 64 százalékkal elégedettebbek, a bizonytalanság és az egyirányú kommunikáció azonban az első 4 ok egyike, amiért egy dolgozó munkahelyet vált. Ugyanezek a tényezők a Z generációs, tehát huszonéves korosztályban sokkal fontosabbak egy frissen készült tanulmány szerint.
Számos, gyakran negatív előítélet lengi körül a legfiatalabb munkavállalókat, ami már önmagában is megnehezíti a hatékony együttműködést. A Z generáció, tehát a kora huszonévesek, teljesen eltérő prioritásokkal és nézőpontokkal rendelkeznek. Ők sokkal öntudatosabbak, ugyanakkor rendkívül kreatívak is. Számukra a tekintély tisztelete nem magától értetődő, hanem azt meg kell érdemelniük, és természetes, hogy kikérik a véleményüket a számukra fontos kérdésekben. Érdeklődnek a cég belső ügyei iránt, és szeretnének tájékozódni a történtekről – így vezette fel a témát Czinger Erik, a céges belső kommunikációs hálózatokat üzemeltető Munipolis hazai vezetője.
A cég legújabb kutatása alapján megállapították, hogy a dolgozók 64%-kal elégedettebbek, ha folyamatos információhoz jutnak, és tisztában vannak a vállalat ügyeivel. Emellett, ha lehetőséget kapnak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak az őket érintő témákban, ez további 25%-kal növeli elégedettségüket és lojalitásukat. Fontos megjegyezni, hogy ezek a százalékok nem összeadódnak, csupán az egyes aspektusok jelentőségét tükrözik. Ezzel szemben a kizárólag egyirányú kommunikáció és az utasító jellegű vezetési stílus az első négy leggyakoribb ok egyike, amiért a munkavállalók munkahelyet váltanak. Ez az átlagos munkaerőre vonatkozik, de különösen a fiatalabb, 20-as éveikben járó "Z" generáció esetében még hangsúlyosabbak ezek a tendenciák, természetesen vannak kivételek – hívta fel a figyelmet a vezető.
Mindenki értékeli, amikor egyenlő félként bánnak vele, és "emberszámba" veszik a munkahelyén. A "Z" generáció tagjai viszont már nem úgy nőttek fel, hogy hosszú távon elviseljék az ilyen bánásmód hiányát. Egy másik jellemzőjük, hogy folyamatosan online vannak, gyakorlatilag 0-24-ben. Számukra a telefon és az online tér nem csupán egy kommunikációs csatorna a sok közül, hanem a fő, ha nem a kizárólagos, eszközük a kapcsolattartásra, a személyes találkozó mellett. Ezért, ha bármit szeretnénk közölni egy fiatal munkavállalóval, a legjobb, ha azt az ő telefonjára küldjük. Ha pedig kíváncsiak vagyunk a véleményükre, de nincs lehetőségünk mindenkivel egyenként beszélgetni, akkor olyan módot kell találnunk, amivel telefonon tudnak reagálni a témára. Lehet ezen ironizálni vagy ellenállni a változásnak, de ez szinte értelmetlen és hatástalan, főleg, mert az alkalmazkodás nagyon egyszerű.
Természetesen a mérleg másik serpenyője sem üres. A "Z" generáció tagjai már nem ragaszkodnak mereven a munka és a magánélet elkülönítéséhez; sokkal inkább arra törekednek, hogy integrálják a kettőt. Számukra nem jelent problémát, ha hétvégén vagy estén kell valamit elintézniük, amennyiben a munkahelyük is tolerálja, hogy a nap folyamán magánügyeket intézzenek. A legfontosabb számukra az, hogy lássák a munkájuk értelmét, és azonosulni tudjanak a vállalat céljaival. Emellett szükségük van arra is, hogy legyen lehetőségük az önmegvalósításra abban, amit csinálnak. Ez nem feltétlenül kell, hogy magasztos vagy globális célkitűzés legyen; elegendő, ha belátható és hiteles. Ha egy munkahely hajlandó megfelelni ezeknek a nem is olyan irreális elvárásoknak, cserébe friss, kreatív szemléletet, szabadon áramló, építő jellegű ötleteket, valamint komoly, feladatalapú teljesítményt kaphat, amely nem csupán az időt méri, hanem a valódi eredményeket is értékeli.
A belső kommunikáció digitalizálása és kétirányúvá alakítása már nem csupán egy hasznos lépés, hanem a jövő munkahelyeinek elengedhetetlen eleme, különösen olyan cégeknél, ahol a munkavállalók száma meghaladja a 100 főt. Czinger Erik szavai szerint a "Z" generáció térnyerésével ez a folyamat szinte elkerülhetetlenné válik. Ha figyelembe vesszük, hogy az intelligens belső kommunikációs rendszerek széles spektrumon, a kérdőívek kezelésétől kezdve az oktatási anyagokig számos területen alkalmazhatóak, és lehetőség van a munkatársak célzott megszólítására is, akkor könnyen belátható, hogy a felmerülő feladatok eltörpülnek az előnyök mellett. Ez különösen fontos a jelenlegi szakemberhiány és toborzási kihívások tükrében.
