Friedrich Merzet csak a második próbálkozásra sikerült Németország kancellárjává választani.
Németország készen áll arra, hogy kedden ünnepélyes keretek között megkezdje a háború utáni tizenegyedik kancellár hivatalba lépését. Friedrich Merz azonban váratlanul elbukta az első fordulós szavazást a Bundestagban, ami a legutóbbi évtizedekben példa nélküli eseménynek számít. Hosszas tárgyalások és feszültségek után a képviselők végül kedd délután újból szavaztak, és ezúttal sikerült megszereznie a szükséges felhatalmazást a CDU elnökének.
A keddi parlamenti szavazást megelőző időszak különleges események sorozatát hozta magával. Tavaly novemberben megbukott Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár irányítása alatt álló hárompárti koalíció, majd február végén előre hozott választásokra került sor. E választásokat a Friedrich Merz vezette CDU és a kisebbik keresztény párt, a CSU közös szövetsége nyerte meg, megelőzve ezzel a radikális jobboldali AfD-t, valamint a csúfos kudarcot elszenvedett SPD-t. Mindezek ellenére a konzervatív pártok a szociáldemokratákkal léptek szövetségre, és a fennálló viták, valamint éles nézetkülönbségek ellenére az alkotmány módosítását is vállalva kötöttek koalíciós megállapodást. E megállapodás hivatalos jóváhagyása, valamint a kancellárjelölt Friedrich Merz megválasztása a parlament alsóházának kedd délelőtt kellett, hogy megtörténjen.
Merzet az elnöki felhatalmazás érdekében fogadta volna Frank-Walter Steinmeier államfő is, majd a kancellárjelölt a koalíciós kormány minisztereinek parlamenti bemutatására készült. Friedrich Merz azonban a délelőtt folyamán elbukta az első körös szavazás, amire még nem volt példa a háború utáni Németország történetében. A 630 fős Bundestagban a többséghez 316 szavazatra lett volna szükség, amit a CDU/CSU és az SPD 328 mandátuma miatt az elemzők túlnyomó többsége biztosra vett. Merz azonban az első körben összesen 310 szavazatot kapott, ami a megválasztását meghiúsította.
A váratlan politikai kudarc után a parlamenti frakciók visszavonultak, hogy alapos konzultációkat folytassanak a következő lépésekről. Az alaptörvény értelmében két lehetséges forgatókönyv állt előttük. Az egyik lehetőség, hogy 14 napon belül újabb szavazást tartanak, ahol a kancellárjelöltnek ismét abszolút többségre van szüksége a sikerhez. Amennyiben azonban Merz újra hasonlóan csalódást keltő eredménnyel zárja a szavazást, úgy a harmadik fordulóra is sor kerülhet, amelyben már elegendő a Bundestagban a egyszerű többség is a jelölt megválasztásához.
A keddi szavazási kudarc után a figyelem elsősorban az SPD-re irányul, ahol az esetleges "elhajlók" után kutatnak, akik felelőssé tehetők a történtekért. A szociáldemokraták körében nem volt egységes vélemény a konzervatívokkal való koalícióval kapcsolatban, és különösen a párt ifjúsági szárnya határozottan ellenezte a kormányzati együttműködést. Lars Klingbeil, az SPD vezető politikusa és alkancellárjelölt, azt nyilatkozta, hogy a párt képviselői egységesen támogatták Merz álláspontját.
A történtekre reagálva az alkotmányvédelmi hivatal a múlt hét végén szélsőséges jobboldali csoportként az AfD-t minősítette. Alice Weidel, a párt társelnöke a ZDF-nek adott interjújában kifejtette, hogy az ország stabilitása érdekében elengedhetetlen egy Friedrich Merz nélküli új kezdet, amelyet csak új választások kiírásával lehet elérni. Az ellenzéki pártok közül csupán a Zöldek Pártja jelezte, hogy a leendő koalíciót támogatnák, ha a második fordulóra kerül sor, így közvetve kinyilvánítva szándékaikat.
Hosszú és fáradságos egyeztetések után, amikor már minden forrás szerdát jelölte meg a legkorábbi lehetséges időpontnak a kancellárjelöltről szóló második szavazás lebonyolítására, Jens Spahn, a CDU/CSU frakcióvezetője bejelentette, hogy pártjának és az SPD, a Zöldek, valamint a Die Linke frakciójának képviselői megállapodtak abban, hogy kedd délután újra szavaznak a Bundestagban. Lars Klingbeil, a szociáldemokraták társelnöke bizakodóan nyilatkozott, kijelentve, hogy az új megállapodás alapján biztos benne, hogy a szükséges többség össze fog jönni. Ez a kijelentés különösen figyelemre méltó volt, hiszen Britta Hasselmann, a Zöldek frakcióvezetője éppen ellenkezőleg fogalmazott, megerősítve, hogy pártja nem támogatja Friedrich Merz megválasztását.
A délutáni ülésen először egy kétharmados többségű szavazásra került sor, amelynek célja az volt, hogy eldöntsék, szükséges-e eltérni a szabálytól, miszerint a második kancellárválasztás előtt minimum 48 órás várakozási időt kell betartani. Ezt követően megkezdődött a titkos szavazás, ahol minden résztvevő egyenként adhatta le voksát.
