Január 20-án egy kulcsfontosságú határidő közeleg, amely számos magyar családot, szülőt és gyermeket érinthet. Érdemes figyelni erre az időpontra, hiszen jelentős következményekkel járhat. - Pénzcentrum
Jelezték: amennyiben egy szülő, illetve gyám valamilyen okból úgy látja, hogy a következő tanévben tankötelessé váló gyermeke még nem érett az iskolakezdésre vagy indokolt, hogy még nem tanköteles gyermeke szeptemberben megkezdje az iskolát, az Oktatási Hivatalhoz nyújthatja be erre irányuló kérelmét. Ehhez bármilyen lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhet, de szükség esetén az OH is gondoskodik arról, hogy a gyermek fejlettségi szintjét szakértői bizottság mérje fel - tették hozzá.
Emlékeztettek: a gyermek hatodik életévének betöltése után a tankötelezettség megkezdésének halasztását kizárólag egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni. Amennyiben a gyermek augusztus 31-ig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább nem halasztható.
A hivatal weboldalán már hozzáférhető a kérelemhez szükséges formanyomtatvány, amely minden lényeges információt tartalmaz. A szülők az Ügyfélkapu+ vagy DÁP alkalmazás segítségével elektronikusan, de akár kinyomtatva és postai úton is benyújthatják a kérelmet az Oktatási Hivatalnak. Bár az űrlap használata nem kötelező, jelentősen megkönnyíti a kérelem benyújtásának és feldolgozásának folyamatát - emelték ki. A kérelmek elbírálásáról, szükség esetén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat közreműködésével, a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Oktatási Hivatal dönt. A kérelmek benyújtásának részleteivel és az eljárással kapcsolatban további információk találhatók az OH hivatalos weboldalán - áll a közleményben.
A Szülői Hang Közösség a legfrissebb információk alapján a következőket osztotta meg: "A 2020-ban bevezetett szigorítások negatív hatásai már a statisztikai adatokban is jól láthatóak: minden huszadik elsős kénytelen megismételni az évet, mivel éretlenül kezdte az iskolát. Az idei évben december 27-től január 20-ig van lehetőség a szülők számára, hogy kérvényezzék a plusz egy év óvodát. Közösségünk célja, hogy segítséget nyújtson a helyzet javításában."
Bár a kérelmek java része pozitív elbírálásra talál, mégis számos család kimarad a lehetőségekből. Ennek oka, hogy a kormányzat nem nyújt elegendő támogatást a szülőknek a pedagógiai döntések meghozatalában. A központosított hatósági eljárás pedig sokakat elriaszt, és felesleges stresszforrást jelent a folyamat során.
A statisztikai adatok világosan tükrözik, hogy a 2020-tól bevezetett plusz egy év óvoda szigorítása komoly problémákat okoz: az elmúlt három év alapján az évismétlők aránya az elsősök körében 4,6%, 5,2% és 4,2% volt (lásd itt és itt). Ennek ellenére a kormányzat nem hajlandó változtatni a meglévő rendszeren. Az ilyen évismétlések - ami átlagosan minden huszadik elsős tanulót érint - súlyos kudarcélményt okoznak a gyermekek számára; sokkal előnyösebb lenne, ha inkább még egy évet az óvodában tölthetnének. Az éretlenül iskolába lépő gyerekek nemcsak saját fejlődésüket hátráltatják, hanem társaikra is negatív hatással lehetnek, ami végső soron az egész oktatási rendszer hatékonyságát rontja. Az adatok csupán a jéghegy csúcsát mutatják: sok olyan gyermek is éretlenül kezdi meg az iskolát, aki nem ismétli meg az első osztályt, de ők is éveken át szenvedik el a hátrányokat.
A szülőknek az Oktatási Hivatal online felületén kell benyújtani a kérelmet december 27-től, a határidő idén január 20. Az Oktatási Hivatal a tapasztalatok alapján nem tud érdemben dönteni a beérkező kérelmekről: ha a beérkezett információk alapján nem tartja egyből elfogadhatónak, akkor a pedagógiai szakszolgálat vizsgálatát kérik, ahol az érdemi döntés születik. Így az Oktatási Hivatal egyedül arról dönt, hogy kinél legyen szakszolgálati vizsgálat és kinél nem, de ebben a kérdésben az Oktatási Hivatal döntése nem egységes, a lakóhely jobban számít, mint a szülői kérelem tartalma; az eljárás minden lépése diszkriminatív.
A kormányzat által mesterségesen túlbürokratizált rendszer méltatlanul bánik a családokkal, miközben a szülők gyakran rengeteg időt és pénzt fektetnek abba, hogy beszerzik a szükséges támogató dokumentumokat. A felesleges és túlzottan gyakori vizsgálatok nemcsak a kisgyerekekre nézve stresszesek, hanem a pedagógiai szakszolgálatokra is súlyos terheket ró, ezzel pedig elveszik a figyelmet a gyermekek valódi fejlesztési szükségleteiről. A kormányzat magára hagyta a szülőket, hiszen nem kínál szervezett támogatást a döntésekhez és a kérvényezési folyamatokhoz. Ráadásul, a pedagógiai szempontok, amelyek elengedhetetlenek lennének a döntésekhez, nem kerülnek ismertetésre; a hivatalos tájékoztatás pedig csupán a jogszabályok mechanikus bemutatására szorítkozik.
Az Oktatási Hivatal kihagyható lenne a folyamatból, a szülők - ha egyáltalán szükség van rá - fordulhatnának közvetlenül a pedagógiai szakszolgálathoz, ahol a gyerekeket eleve jobban ismerik. Az Oktatási Hivatal szükségtelen bevonása nemcsak értelmetlen papírgyártást jelent, hanem emiatt a szülőknek irreálisan korán kell dönteniük módosítási lehetőség nélkül, miközben ebben a korban a kisgyerekek gyorsan változhatnak. A folyamat elsősorban nem a kimeneten, hanem a bemeneten szűr: bár a beadott kérelmek nagy többségét elfogadják, mégis évente több ezer gyerek lemarad, mivel a kellő támogatás hiányában sok szülőben nem tudatosul a túl korai határidőig, hogy a gyermek érdekében kérvényezni kellene. Különösen a hátrányos helyzetű vagy gyengébb érdekérvénysítő képességekkel rendelkező családoknak elrettentő az online kérelmezés és a gyermekek hatósági eljárás keretében történő vizsgálata, pedig pont ezekben a családokban lenne a legnagyobb szükség a plusz egy év óvodára.
