Félmilliós pénzbírsággal sújthatják azokat, akik megszegik a csalihalas horgászatra vonatkozó előírásokat | Sokszí

Az élőhalas csalizás, vagyis a ragadozó halak valódi "csalihálóval" történő megfogása, Magyarországon egy hivatalosan engedélyezett horgászati technika. Fontos azonban, hogy mind a forgalmazóknak, mind a horgászoknak szigorú szabályokat kell betartaniuk. Erről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata figyelmeztet, hangsúlyozva a felelős horgászat jelentőségét.

Az állatvédelmi törvény alapján a halak, mint gerinces állatok, hasonló tartási és forgalmazási előírásoknak vannak alávetve, mint a tenyésztett állatok. A csalihalak esetében elengedhetetlen, hogy igazolt származással bírjanak, valamint víziállat-egészségügyi tanúsítványt is szükséges beszerezniük. Ennek hiányában ugyanis, ha más élővízbe kerülnek, súlyos állategészségügyi és környezeti problémákat okozhatnak – figyelmeztet a Pecaverzum.

Fontos hangsúlyozni, hogy az idegenhonos halfajok – mint például a busa, a törpeharcsa és az ezüstkárász – csalihalként való alkalmazása komoly kockázatokkal jár. Ezek a fajok ugyanis könnyen elszaporodhatnak és elterjedhetnek, ami az őshonos halfajok rovására mehet. A horgászoknak ezért elengedhetetlen, hogy fokozott figyelmet szenteljenek annak, hogy az idegenhonos csalihalat kizárólag abban a víztestben használják, ahol azt kifogták.

Ha valaki megszegi ezeket a szabályokat, komoly bírságra számíthat: a halgazdálkodási hatóság 20 000-től akár 500 000 forintig is kiszabhat büntetést.

Összességében tehát - bár az élőhalas csalizás még mindig gyakorolt módszer - annak alkalmazása felelősséggel jár. A szabályok betartásával lehet biztosítani, hogy a horgászati tevékenység ne károsítsa a természetet, az élővilágot és ne vezessen jogsértő helyzethez.