Ezért ne fogyassz hekket a Balatonnál!
A hekk népszerűsége hazánkban továbbra is töretlen, de fontos, hogy tisztában legyünk azzal, miért nem javasolt a fogyasztása, főként a Balaton környékén. Felfedjük az okokat, és alternatív megoldásokat is kínálunk.
A hal fogyasztása nem csupán tápláló, de igazi ízélményt is nyújt. Főleg akkor, ha a hal frissessége és a kiváló alapanyagok garantálják az étel minőségét. Magyarországon szerencsére bőséges választék áll rendelkezésünkre a finom halak terén. A Balaton vize is gazdag különféle halakban, amelyek csak arra várnak, hogy felfedezzük őket és élvezzük az ízüket, akár grillezve, akár főzve. Itt az ideje, hogy újra felfedezzük a hekk helyett a magyar halak széles spektrumát, és bővítsük a palettánkat a helyi ízekkel!
Fedezd fel a Balaton ízletes világát, és ne állj meg a megszokott hekk mellett!
Amikor beköszönt a nyár, a Balaton mindig mágnesként vonzza az embereket, hiszen a "magyar tenger" partján töltött idő felejthetetlen élményeket ígér. Ilyenkor nemcsak a napsütés és a vízparti pihenés vár ránk, hanem a helyi ízek kavalkádja is: a fánk, a fagyi, a lángos és persze a hekk. De valljuk be, a hekk nem éppen a Balaton igazi halaként ismert. Bár sokan kedvelik, és remekül el lehet készíteni, a frissen fogott magyar halak sokkal izgalmasabb választások lehetnek. Tehát, ha igazán autentikus balatoni élményre vágyunk, érdemes felfedezni a helyi halászati kincseket, és a hekk helyett valami frissebbet választani.
A hekk, amely az argentin partok közeléből érkezik, a tőkehalak családjába tartozó tengeri csuka, a Balaton partján leginkább fagyasztott formájában találkozhat velünk. Ez a hal nem a víz mélyén úszkál, hanem általában panírozva, ropogós külsővel kínálkozik az éttermekben. A 60-as és 70-es években vált népszerűvé hazánkban, amikor a magyar édesvízi halak exportja csökkent, és a hekk jelentős mértékben pótolta a készlethiányt. Azonban napjainkban már nem vagyunk rászorulva a tengeri halakra, így érdemes inkább a helyi halászok friss fogásait előnyben részesíteni.
Ne hagyd ki ezeket a halakat, amikor a Balatonnál látogatsz!
A fogas nem véletlenül kapta a „minden édes vízi halak királya” titulust, ahogy Széchenyi is megfogalmazta ezt 1846-ban. A Balaton vizei pedig tele vannak ízletes halakkal, amelyek csak arra várnak, hogy kifogják őket. Érdemes tehát felfedezni a környéket, és minél több különlegességet megkóstolni a Balaton halainak ínycsiklandó fogásaiból, legyen szó halászlérről vagy más kreatív elkészítési módokról. Mert a hazai halak frissességét semmi sem múlhatja felül!
A Magyar Haltani Társaság kezdeményezésére a Vízügyi Minisztérium már 2004 óta minden évben július utolsó hetében ünnepli a balatoni halak napját. Idén ez a jeles esemény július 26-án kerül megrendezésre. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet hazánk legnagyobb édesvízi kincsére, a Balatonra, ahol körülbelül 50 különböző halfaj található. Ezek között szerepelnek olyan népszerű halfajok, mint a kárász, a balin, a csuka, a bodorka, a szivárványos ökle, valamint a különféle keszegfélék és sneci.
A Balatonban élő halak 80%-át a keszegfélék alkotják, amelyek közül a leggyakoribbak a dévérkeszeg, a karikakeszeg, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg. Ökológiai problémákat okoznak a betelepített vagy kiszabadult idegenhonos, inváziós fajok, mint amilyen az azbóra, az amur, a fehér busa, a pettyes busa, az ezüstkárász, a naphal, vagy a fekete törpeharcsa.
2018-ban a Balaton vízi világának védelme érdekében a ponty és a fogassüllő megkapta a "balatoni hal" címkét, amely földrajzi oltalmat biztosít számukra. A Balaton halfajainak közel fele a pontyfélék családjába tartozik, így e halak kiemelt szerepet játszanak a tó ökoszisztémájában. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009 óta elkötelezett az ökológiai szemléletű halgazdálkodás iránt, különösen a 2013-ban leállított halászatot követően, amikor a szervezet feladata az volt, hogy helyreállítsa a különböző halfajok populációját. Ennek érdekében rendszeres telepítéseket végeznek, amelyek során egynyaras süllőket és pontyokat juttatnak a tóba. Érdemes megjegyezni, hogy az őshonos nyurga pontyok helyét egyre inkább a pikkelymentes, tenyésztett tükörpontyok foglalják el, ami új kihívások elé állítja a Balaton vízi élővilágát.
Ezek a Balaton legnépszerűbb halfajtái.
A ponty, ha nem kerül hálóba, akár 40 évig is élhet, ami igazán figyelemre méltó. A Balaton vízében ez a hal a leggyakoribb, átlagosan 25-30 centiméteres mérettel bír, de elérheti a másfél métert is. A pontyfélék családjába tartozik az apró sneci, amely csupán 12-15 centiméter hosszúra nő, és gyakran használják csalihalként, de ízletesen elkészítve, olajban sütve is népszerű. A keszegfélék, például a Balatonban gyakori dévérkeszeg, szintén a pontyfélékhez tartoznak. A Balaton másik, nagy számban megtalálható hala a garda, melynek ünneplésére még fesztivált is szerveznek a Tihanyi-félszigeten. A tó legismertebb ragadozóhala a harcsa, amely akár 100 évig is élhet, és súlya elérheti a 150 kilogrammot is. Éjjel aktív vadász, míg nappal rejtekhelyén pihen. A Balaton süllő-, vagy fogasállománya jelentős része a víz felszínéről kerül ki. Ez a hal hivatalosan fogas süllő néven ismert. A Balaton legismertebb betelepített hala a kígyószerű angolna. Bár az 1890-es években már felfedezték a tóból, tömeges betelepítése először 1961-ben történt. Az angolna nemcsak a szúnyoglárvákat, hanem kisebb halakat és azok ikráit is elfogyasztja. 1991-ben egy féregbetegség következtében tömeges angolnapusztulás történt, ami után a hal betelepítése leállt. A balatoni halgazdálkodás tehát folyamatos figyelmet és gondoskodást igényel, hogy megőrizzük ezt a gazdag ökoszisztémát.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009. augusztus 25-én jött létre, mint az egyik legrégebbi agrárszektorhoz tartozó vállalat, a Balatoni Halászati Zrt. jogutódja. A társaság 100%-ban a Magyar Állam birtokában áll. Fő célkitűzése a Balaton ökológiai szemléletű halgazdálkodásának előmozdítása, amelynek keretében számos fontos feladatot lát el. A Balaton vizeiben leggyakrabban előforduló halfajok a következők.
Őshonos halfajok: Az őshonos halfajok olyan halfajták, amelyek természetes módon élnek egy adott területen, és évmilliók során alkalmazkodtak az ottani környezeti viszonyokhoz. Ezek a fajok gyakran kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémák egyensúlyának fenntartásában, hiszen hozzájárulnak a táplálékláncokhoz és a biológiai sokféleséghez. Az őshonos halfajok védelme különösen fontos, mivel a környezeti változások, a szennyezés és az invazív fajok megjelenése fenyegetheti létüket. Tiszteletben tartva és megóvva ezeket a fajokat, nemcsak a természetes élőhelyeiket védjük, hanem a jövő generációinak is biztosítjuk a gazdag halászati és ökológiai örökséget.
Ponty Süllő Bodorka Keszeg Csuka Kárász
Betelepített halfajok:
Busa Harcsa AmurIdén is szükség volt beavatkozásra
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a július első két hetében fog hozzá több halastó lehalászásához, mivel a tartós csapadékhiány miatt a helyzet sürgetővé vált - derül ki a sonline.hu cikkéből. A talaj legfelső rétegében már 50-100 milliméter csapadék hiányzik, ami számos tó esetében kritikus vízszint csökkenéshez vezetett.
"Vannak olyan halastavaink, amelyek jelenleg is kritikus vízszinttel küzdenek, ezért az elkövetkező hetekben el kell kezdenünk a lehalászást, és a vizet átengedni olyan tavakba, amelyeket most nem tudunk lehalászni - legalább ott emelni tudjuk a vízszintet. A halállományt részben értékesítjük, részben áthelyezzük olyan tavakba, ahol még megfelelő a vízmélység, egy részét pedig - várhatóan - a Balatonba telepítjük" - mondta Fodor Ferenc haltermelési igazgató.
A szakértő világosan rávilágított a probléma forrására: "A statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy súlyos szárazság sújt minket. A talaj legfelső, körülbelül egy méteres rétegéből 50-100 milliméter csapadék hiányzik. A nyári záporok, amelyek csupán 5-10 millimétert hoznak, szinte azonnal beszívódnak a talajba, míg a növények gyorsan elpárologtatják azt. Ez a helyzet már nem elegendő ahhoz, hogy vizet biztosítson a halastavaink számára."
A ponty különösen népszerű választás a halétkezések során, legyen szó ízletes rántott változatáról vagy a hagyományos halászlé készítéséről. Fotó: Shutterstock
A jelenlegi helyzet párhuzamba állítható a 2022-es emlékezetes aszállyal, amikor a cég több mint 60 hektárnyi vízfelületet nem tudott feltölteni. Jelenleg a vállalat mintegy 1100 hektárnyi halastavat irányít a Balaton déli partján, ám ezek közül sok helyen a vízszint már most 50-60 centiméterrel alacsonyabb az ideális értéknél. Különösen aggasztó a helyzet a Kőröshegyi-séd által táplált 20 hektáros balatonföldvári halastónál, amely tavaly augusztus közepére teljesen kiszáradt. Az idei lehalászást július végére tervezik, mivel úgy tűnik, hogy a víz ismét el fog párologni. Hasonló kihívásokkal néznek szembe a balatonszárszói halastó esetében is, ahol a vízutánpótlás gyakorlatilag leállt, mivel a Büdösgáti-vízfolyás vízhozama teljesen nullára csökkent.
Fodor Ferenc hangsúlyozta, hogy a társaság rendkívül előrelátóan készült a vízhiányos időszakra, hiszen már tavaly ősszel is tapasztalhattuk a szárazságot, és a téli hónapokban sem érkezett elegendő csapadék ahhoz, hogy a talaj nedvességtartalma és a tavak vízszintje helyreálljon. Ennek következtében a mostani lehalászandó tavakba olyan méretű halállományt telepítettek, amely lehetővé teszi a nyári hónapokban a piaci igényeknek megfelelő értékesítést.
A piaci igények kielégítése kiemelkedően fontos, hiszen a rendszerváltozást követően hosszú időre volt szükség, hogy a tavi vendéglátás újra talpra álljon. E folyamat során a régmúlt regionális hagyományokra támaszkodva, modern, 21. századi arculatot öltött, hogy a látogatók elvárásait maximálisan teljesítse. Napjainkban a helyi halból készült ételek újból középpontba kerültek a Balaton környékén, így a balatoni gasztronómia visszatért gyökereihez. Az éttermek egyre inkább helyi alapanyagokat részesítenek előnyben, miközben törekednek arra, hogy a hagyományos ízvilágot megőrizzék, ugyanakkor a modern konyha elvárásainak is megfeleljenek.
Íme néhány ok, amiért érdemes rendszeresen beiktatni az étrendünkbe a halat: 1. **Egészséges zsírsavak**: A hal gazdag omega-3 zsírsavakban, amelyek támogatják a szív- és érrendszer egészségét, csökkentve a gyulladásokat és elősegítve az agy működését. 2. **Fehérjeforrás**: A hal remek fehérjeforrás, amely segít az izomtömeg fenntartásában és regenerálódásában, különösen sportolók és aktív életmódot folytatók számára. 3. **Vitaminok és ásványi anyagok**: A hal nemcsak ízletes, hanem rengeteg fontos tápanyagot is tartalmaz, például D-vitamint, B-vitaminokat és ásványi anyagokat, mint például jód és szelén. 4. **Alacsony kalóriatartalom**: A hal általában alacsonyabb kalóriatartalmú, mint a vörös húsok, így remek választás lehet a fogyókúrázók számára is. 5. **Változatos ízek**: A halak széles választéka lehetővé teszi, hogy sokféleképpen készíthessük el, így sosem válik unalmassá az étkezés. 6. **Fenntarthatóság**: A fenntarthatóan halászott vagy tenyésztett halak választása hozzájárul a környezetvédelemhez, és segít megőrizni az óceánok élővilágát. Tehát, ha szeretnéd gazdagítani az étrendedet és jót tenni az egészségeddel, ne habozz gyakran halat fogyasztani!
Sajnos, mi magyarok, nem állunk élen a halfogyasztás terén. A legtöbben karácsonykor eszünk halat, illetve a nyaralás alatt fogyasztunk el pár tányér finom halászlevet, és pár adag rántott halat. A lakosság 8,7%-a évente egyszer, 44%-a évente néhány alkalommal eszik halat, pedig igazán ízletes és nagyon egészséges fogások készülhetnek belőle.
A Balaton vizeiben a ponty az, amely a legnagyobb mennyiségben kerül horogra, ezt követi a keszegfélék és a süllő. A hekk különösen népszerű, mivel szálkamentes, így a gyerekek számára is könnyen fogyasztható. A Balaton-parti halsütödék és éttermek kínálatában azonban számos egyéb, ízletes, szálkamentes halétel található, amelyek a helyi halakból készülnek. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai eredetvédelem elismerte a balatoni halat mint oltalom alatt álló földrajzi jelzést, így csak az a hal viselheti a "balatoni hal" megnevezést, amely közvetlenül a főmederből, illetve a Balaton kiöntésterületein létrehozott édesvízi kultúrákból származik.
Egyre több étterem és büfé kínálatában találkozhatunk a balatoni halakkal, amelyek nem csupán a vendéglátóipar számára nyújtanak különleges ízeket. Ezeket a finomságokat bárki beszerezheti otthonra is, hiszen az oltalom alatt álló halak nemcsak ízletesek, hanem a helyi gasztronómiát is gazdagítják.
A halféléknek nagyon magas a tápértéke, és a jó minőségű halak könnyen emészthető, komplex fehérjeforrásnak számítanak. Ráadásul a legtöbb hal húsa alacsony zsírtartalmú, így a fogyókúrázók étrendjébe is könnyen beilleszthető.
A halak víztartalma kiemelkedő, és izomrostjaik között laza kötőszövet található, ami hozzájárul ahhoz, hogy könnyen emészthető élelmiszernek számítanak. Energiatartalmuk szorosan összefonódik zsírtartalmukkal: az olajos húsú halak több energiát nyújtanak, míg a fehér húsúak kevesebb kalóriát tartalmaznak. Ezen túlmenően, a halak gazdag forrásai a kiváló minőségű fehérjéknek, amelyek elengedhetetlenek az izomépítéshez és az immunrendszer optimális működéséhez.
A halak értékes zsírtartalma hasznos élettani hatással bír. Az omega-3-zsírsavaknak jótékony hatása van szervezetünkre, hiszen csökkentik a vérrögképződést, növelik a "hasznos", és csökkentik a "káros" koleszterin szintjét, így fogyasztásukkal jelentősen csökkenthetjük a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
A halhús gazdag A- és D-vitaminban, amelyek elengedhetetlenek a szervezet harmonikus működéséhez. Emellett számos B-vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, mint például a szelén, a vas, a kalcium, a fluor és a jód, amelyek hozzájárulnak az egészség fenntartásához.
Az ásványi anyagok közül a halakban megtalálható foszfor hozzájárul a csontok és fogak egészséges felépítéséhez, a szálkástól elfogyasztott halak pedig kalcium szintünket növelik. A halfilék és a halkonzervek nagy mennyiségben tartalmaznak emellett fluoridot is, amely segít a fogszuvasodás és csontritkulás megelőzésében is.
Ezért fontos, hogy rendszeresen beépítsük étrendünkbe a halat.
