"Európa megértéséhez nem elegendő a fekete-fehér megközelítés" - nyilatkozta Hiller István a Navrával készült Európában podcast legújabb epizódjában.
Hiller István, az MSZP politikusa szerint Európa történelmét és identitását a kultúra és a konfliktuskezelés képessége határozza meg. Navracsics Tibor podcastjában, a Navrával Európában sorozatban a történész-politikus személyes élményein és szakmai tapasztalatain keresztül rajzolódik ki a kontinens sokszínűsége, valamint az európaiság valódi jelentése.
Hiller István, az MSZP politikusa szerint Európát nem lehet fekete-fehér alapon megérteni. Erről Navracsics Tibor miniszter új podcastjában, a Navrával Európában című sorozatban beszélt.
„Európa kiemelkedő képessége a konfliktuskezelési módszerek kidolgozásában a történelmi tapasztalataiból ered, hiszen folyamatosan szembesült a konfliktusokkal” – nyilatkozta a történész, aki korábban oktatási és kulturális miniszter is volt.
Hozzátette: "Ha kivesszük Európa történelméből a kultúrát és a kulturális azonosságot, akkor nem jutunk előre."
Navracsics Tibor és Hiller István párbeszéde különösen izgalmas és figyelemre méltó, hiszen két politikai nézeteltérésben gyökeresen eltérő személyiség osztja meg egymással gondolatait Európa kulturális és történelmi identitásáról. A soproni nézőpont, amely a vasfüggöny árnyékában szerzett tapasztalatokból táplálkozik, valamint Európa konfliktuskezelési hagyományainak alapos elemzése mélyreható és aktuális betekintést nyújt az európai közösség építésének fundamentumaiba. Ez a párbeszéd nem csupán a politikai diskurzus színterén zajlik, hanem a múlt és a jövő összekapcsolásának lehetőségét is magában hordozza.
amelyet Hiller István személyes élményei, történészi kutatásai és politikai tapasztalatai felől közelítenek meg. Hiller korán szembesült azzal a kettősséggel, hogy bár földrajzilag látni lehetett Ausztriát, fizikailag mégis csak nehezen vagy egyáltalán nem volt átjárás. Ez a határhelyzet egyszerre keltett kíváncsiságot és formálta nyitottságát: miközben rendszeresen nézték az osztrák tévét, hallgatták a rádiót, a valódi átjárás és kapcsolódás csak később vált természetessé.
Hiller számára Európa jelentősége akkoriban rendkívül sokrétű volt. Még egyetemista korában találkozott azzal az Európával, amely még nem öltötte magára az "Európa" nevet, de már akkor is egy ideológiai közösségként létezett. Számára a keresztény köztársaság (respublica christiana) eszméje nem csupán egy fogalom volt, hanem az a fundamentum, amelyre a későbbi politikai egység épült, és ami ma Európa néven ismert. Hiller hangsúlyozta, hogy ez az ideológiai keret formálta a kontinens jövőjét, és alapvetően befolyásolta az együttműködés és a közös értékek kialakulását.
Természetesen! Kérlek, írd le, mit szeretnél, hogy hozzáadjak a szöveghez, és én segítek egyedivé tenni azt.
