Európai országok katonai erők küldéséről folytatnak megbeszéléseket Ukrajnába – új kezdeményezés van kibontakozóban a tagállamok között.
Európa vezetői arra készülhetnek, hogy katonai erőket küldjenek Ukrajnába egy jövőbeni békemegállapodás garantálására, ha Donald Trump elnökké választása után az Egyesült Államok visszavonulna a konfliktusból. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint Ukrajna biztonságának legjobb garanciája a NATO-tagság lenne, de ennek hiányában Európának kell lépnie a hadseregei mobilizálásával.
Egy esetleges békemegállapodás fenntartásához Európának katonai jelenlétet kellene biztosítania Ukrajnában, hogy elrettentse Oroszországot a további agressziótól - idézi Margus Tsahkna, Észtország külügyminiszter nyilatkozatát a Financial Times. Azonban úgy véli, az amerikai támogatás nélkül Európa számára rendkívül bonyolult lenne olyan biztonsági garanciákat nyújtani, amelyek hatékonyan megakadályoznák egy újabb konfliktus kirobbanását.
Néhány szakértő véleménye szerint egy "önkéntesek szövetsége", amelynek élén Lengyelország és az Egyesült Királyság áll, létrehozhatná a Joint Expeditionary Force-t, amely szilárd alapot nyújthat Ukrajna támogatásához.
Ez a csoport jelenleg is az európai katonai segítségnyújtás kétharmadát biztosítja Ukrajnának, de a hatékony fellépés érdekében Franciaország és Németország részvétele is elengedhetetlen lenne.
Az Oroszország ellen folytatott háború 1000. napjának alkalmából Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Varsóba látogat. Itt találkozik francia és lengyel kollégájával, valamint Kaja Kallas új uniós külügyi vezetővel. A spanyol és brit külügyminiszterek videóhívás keretében csatlakoznak az egyeztetéshez, amelynek középpontjában az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás jövője, valamint a béke előmozdítása áll - értesült a Politico.
Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere, egy brit médiának adott interjújában hangsúlyozta, hogy Európának sürgősen növelnie kellene védelmi kiadásait, és a NATO keretein belül is magasabb minimálisan elvárt költségvetési szinteket kellene megállapítani. Észtország jelenleg a bruttó hazai termékének 3,4%-át fordítja védelemre, és ezt a szintet más tagállamok számára is javasolja. Tsahkna a védelmi ipar kapacitásainak bővítését alapvető fontosságúnak tartja, és elképzelései pozitív visszhangra találtak az Európai Bizottság részéről is. A bizottság ugyanis hajlandó lenne engedélyezni a katonai kiadások finanszírozását az unió közös költségvetéséből, feltéve, hogy a beszerzések európai beszállítóktól történnek, és lehetőség szerint több tagállam együttműködésével valósulnak meg.
Szakértők becslései alapján az EU-tagállamoknak körülbelül 720 milliárd euróval kellene megnövelniük hadikiadásaikat.
A konfliktus kimenetele nem csupán Ukrajna jövőjét befolyásolja, hanem Európa biztonsági rendszerét is jelentős mértékben átalakíthatja. Az orosz agresszióval szembeni védekezés érdekében a kontinens egyre inkább arra törekszik, hogy saját védelmi képességeit függetlenül erősítse, nem csupán katonai szempontból, hanem gazdasági és politikai dimenziókban is. Ezzel a lépéssel új irányvonalat határoz meg Európa jövőjének alakulásában.
