Eltűnt épületek emlékére – A Magyar Kereskedelmi Rt. impozáns székháza Az elfeledett városrészek titkos története mindig is lenyűgözött minket. Az épületek, amelyek egykor élték virágkorukat, mára csupán árnyékként kísértenek bennünket. Ezen elveszett em

A mai Arany János utcai metróállomás, azaz a Podmaniczky tér helyén egykor négy darab belsőudvaros épület emelkedett. Bejárataik a Váci körútra (ma Bajcsy-Zsilinszky út) és a háztömb mögött a Váci körúttal párhuzamosan futó Vadász utcára nyíltak. A mai tér déli oldalán állt a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság székháza, amelyet Freund Vilmos, a korabeli Budapest egyik legtermékenyebb építésze tervezett az 1890-es években.

Freund legfőképpen a historizáló stílusban alkotott. Az ő nevéhez fűződik a Váci körút 32. szám alatt található impozáns székház, amely az évek során több pénzintézet központjává vált. Építészeti megoldásai és formanyelve nemcsak e konkrét épületre, hanem más jelentős művekre is, mint például Czigler Győző Központi Statisztikai Hivatalára is, jelentős hatást gyakoroltak.

A Magyar Kereskedelmi Rt. székháza 1894 és 1896 között épült fel négyemeletes palotaként. A földszinten egy hatalmas díszes kapuzat helyezkedett el, amely mélyen benyúlt az épületbe. Az első és második emeleti ablakok félkörívesek voltak, míg a felsőbb szinteken egyenes záródású nyílások kaptak helyet. Az épület középső három tengelyét a második és harmadik emeleten kolosszális római ión oszloppárok emelték ki. A homlokzat látványos elemei közé tartoztak a Ligeti Miklós által készített szoborcsoportok.

A negyedik emelet magasságában elhelyezkedő díszítőszobrok a kereskedelem két eltérő korszakát idézik meg. A "Rabszolga-kereskedő" kompozíció a kiszolgáltatott rabszolgák sorsát és a cinikusan elégedett kereskedő karakterét állítja középpontba, míg a "Velencei kalmár" egy számító, ravasz üzletember alakját mutatja be. A homlokzaton további figyelemre méltó elemek tűnnek fel: obeliszkek, lunetta ablak a manzárdtetőn, és az oszlopok felett ívelő övpárkányok, mindezek végül a díszműbádogos csúcsban elhelyezkedő sátortetővel zárják le az épület impozáns megjelenését.

A földszinten egy portásfülke mellett üzlethelyiségek és gépcsarnok várja az érdeklődőket, míg az első emeleten a bankigazgatóság kényelmes irodái találhatók. A második és harmadik emelet bérlakásoknak ad otthont, ahol a harmadik emeleten egy tágas, többgyermekes család számára tervezett lakás is helyet kapott. A negyedik emeleten pedig további három bérlakás található, így széles választék áll rendelkezésre az itt élni vágyók számára.

A cég neve 1910-ben Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságra változott. Ekkor a bank felvásárolta a szomszédos három épületet, és 1912 és 1914 között a háromszintes épületeket emeletráépítésekkel egy magasságba hozták a Freund Vilmos által tervezett négyemeletes épülettel. Ugyanakkor az utóbbinak mozgalmas tetőzete továbbra is uralta az Arany János utca és a Bank utca közötti teljes épülettömböt, melynek legnagyobb részében továbbra is bérlakások és irodák, a földszinten pedig raktárak és üzletek kaptak helyet. A Freund-féle székház földszintjén és félemeletén egy galériás pénztárcsarnokot alakítottak ki az ügyfelek számára. Aztán 1920-ban újabb névváltoztatás történt: Angol-Magyar Bankra változott a pénzintézet neve, amely egészen az államosításig megmaradt.

A II. világháború során, Budapest ostromakor az épülettömb több találatot is kapott. Szinte valamennyi épületben tűz pusztított, ám ennek ellenére a romos épületek sérülései nem voltak helyrehozhatatlanok. Hiába voltak romosak az épületek, az Angol-Magyar Bank, a lakók és az üzletek tulajdonosai nem költöztek ki, hanem továbbra is ott éltek és dolgoztak. Ráadásul 1947-ben az a döntés született, hogy az egész tömböt újjáépítik. Végül a tervből nem lett semmi, és központi politikai utasításra az egész háztömböt elbontották. A helyén 1952-ben egy ideiglenes parkot alakítottak ki, amely a Bank utca, Bajcsy-Zsilinszky út és Arany János utca között terült el. A park kezdetben elhanyagolt állapotú volt, fenyőfái görbültek, és sem padok, sem játszótér nem volt benne. A helyzeten a helyi tanács igyekezett javítani, 22 padot helyeztek ki, majd később egy játszóteret is kialakítottak.

Az 1970-es évek végére döntés született a M3-as metróvonal kiépítéséről. Az Arany János utcai állomás 1979-1981 között épült meg, ezzel együtt a tér új funkciót kapott. 1981 végén, a metróvonal átadásával egy időben a 72-es és 73-as trolibuszok végállomását is áthelyezték ide. Az Arany János utcai metrómegálló és a Podmaniczky tér nemrég egy jelentős felújításon esett át. Mára az egykori háztömbből semmi sem maradt fenn, csupán néhány archív fotó és tervrajz őrzi emlékét.