Ella Krisztina: A belső óránk és alvási szokásaink szoros kapcsolatban állnak a személyiségünkkel Az emberi élet ritmusát nem csupán a külső körülmények, hanem belső biológiai óránk is meghatározza. Az alvási szokásaink, amelyek szorosan összefonódnak e
November elején rendeztük meg 10. Qubit Live estünket, amelyen meghívott előadóinkkal az alvás és az álmodás folyamatát jártuk körül, valamint azt, hogy milyen hatással lehetnek a memóriánkra, a biológiai óránkra, az egészségünkre és a betegségeinkre. A napokban megosztjuk az eseményen elhangzott előadásokat, a kerekasztal-beszélgetést és a nézői kérdésekre adott válaszokat is, hogy az is megnézhesse őket, aki nem tudott részt venni a Qubit+ előfizetőinek meghirdetett, telt házas rendezvényünkön.
A cirkadián ritmus, vagyis a belső óránk jelentős szerepet játszik életünkben, és hatással van egészségünkre, amit már az 1700-as évek elején kezdték el tudományosan kutatni. Jean-Jacques d'Ortous de Mairan francia természettudós volt az, aki felfedezte a belső időmérő rendszer létezését, amikor egy különleges napi levélnyitási ritmussal bíró mimóza növényt tanulmányozott. Megfigyelte, hogy a növény akkor is megőrzi szokásos viselkedését, ha sötét helyiségbe zárják, ezzel bizonyítva a belső biológiai órák működését.
De ugyanez a mechanizmus az oka például annak is, hogy a házi macskák szinte percre pontosan tudják, mikor nyílik az automata etető ajtaja - mondta előadásában Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója. A belső időmérés molekuláris működését elsőként ecetmuslicákban írták le (a kutatásért 2017-ben meg is kapta a Nobel-díjat a három amerikai kutató, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young), de ez egy olyan evolúciósan konzervált mechanizmus, hogy minden élőlényben hasonlóképp működik.
Felmerül a kérdés, hogy miért van szükségünk erre a felkészültségre. Ella előadásában rávilágított arra, hogy ez szorosan összefügg a Föld folyamatos forgásával, ami állandó környezeti változásokat eredményez. A fényintenzitás, a hőmérséklet és a táplálék elérhetősége mind-mind folyamatosan változik, így az élőlények számára elengedhetetlen, hogy előre készüljenek ezekre a változásokra, ahelyett hogy csak reagálnának rájuk. Például a növények esetében megfigyelhető, hogy a napfelkeltét megelőzően keleti irányba állítják leveleiket, mivel tudják, hogy a fény onnan érkezik. Ily módon sokkal hatékonyabban tudják kihasználni a napfényt és optimalizálni életfolyamataikat.
A modern életvitel hatására az alvási szokások drámai változásokon mentek keresztül, így már nem csupán a cirkadián ritmusunk határozza meg, hogy mikor vagyunk ébren. Ez a jelenség komoly egészségügyi következményekkel járhat. Az immunrendszer működése például napközben és éjszaka is eltérő módon zajlik, és ez a napi ritmus ingadozásaival is összefügg. Ella egy érdekes kutatást ismertetett, amelyben az immunsejtek számát vizsgálták emberek vérében. Az eredmények alapján a hajnali és reggeli órákban a sejtek koncentrációja alacsonyabb, mivel napközben nagyobb a valószínűsége annak, hogy kórokozókkal találkozunk. Ezért a szociális jetlag következtében felborult napi ritmus esetén, amikor például éjszakai tevékenységekbe merülünk, jelentősen megnő a fertőzések kockázata.
Az előadás mind videó, mind podcast formátumban elérhető, így bármikor élvezheted. Kattints ide a megtekintéshez:
