Kezdtek eltűnni a befektetők az ingatlanpiacról? Itt vannak a legújabb adatok!
Ne mulaszd el az év legkiemelkedőbb ingatlanközvetítői rendezvényét! A szeptember 17-i REA 2025 SUMMIT egyedülálló alkalmat biztosít számodra, hogy friss, gyakorlati ismereteket szerezz a legújabb ingatlanpiaci, jogi, szabályozási és finanszírozási trendekről. Emellett lehetőséged nyílik, hogy személyesen találkozz az iparág vezető képviselőivel! Ne habozz, jelentkezz most!
Korábban egy 80-100 millió forint körüli lakás bérbeadása viszonylag egyszerű volt, hiszen a piacon átlagosan havi 250-300 ezer forintért lehetett kiadni őket. Ma azonban a helyzet megváltozott: az ingatlanárak folyamatos emelkedése nem tükröződik a bérleti díjak növekedésében, ami komoly kihívást jelent a bérbeadók számára.
Egy 120-130 millió forintos lakás esetén ugyanaz a havi bérleti díj már alig 2,5-3%-os bruttó hozamot jelent,
A cég közleménye szerint ezekből a költségekből le kell vonni a karbantartási kiadásokat, a közvetítői díjakat, az adókat, valamint az esetlegesen felmerülő üresjárati időszakokat is.
"A bérbeadók egyre gyakrabban szembesülnek azzal is, hogy az energetikailag elavultabb, kevésbé komfortos vagy esztétikus lakások sokkal nehezebben adhatók ki, vagy gyakran kompromisszumokra kényszerülnek a bérleti díjakban" - hívta fel a figyelmet Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője, aki szerint a bérlői elvárások sokat változtak az elmúlt időszakban, így a tiszta, jól felszerelt lakások mellett ma már a rezsihatékonyság és például a klíma is alapelvárás, különösen a városi fiatalok körében.
A befektetési döntések során a kamatkörnyezet alakulása jelentős hatással bír. Míg korábban az 1-2%-os banki kamatok idején az ingatlan-bérbeadás vonzó lehetőségnek számított, manapság a helyzet megváltozott. Ma már a 6-9%-os hozamokkal kecsegtető állampapírok vagy lekötött betétek is komoly alternatívát jelentenek a befektetők számára.
A hozamkülönbségek következtében az ingatlanból származó passzív jövedelem vonzereje csökkent, így már nem tűnik annyira csábítónak, mint korábban.
Főleg akkor, ha a kiadásokat, adminisztrációt, fenntartást és karbantartást is figyelembe kell venni a termelés során.
További érdekes jelenség, hogy egyre több olyan lakás kerül piacra, amelyeket még egy-egy építtető cég tartott meg portfóliójában kiadási céllal. Az ilyen, jellemzően 5-10 éve épült lakások gyakran most jelennek meg először eladóként a hirdetési oldalakon. Tipikusan akkor, amikor az üzemeltetési vagy fenntartási költségek már nem állnak arányban az elérhető bérleti díjakkal.
A rövid távú lakáskiadás szabályozásának megváltozása számos befektetőt arra ösztönzött, hogy átgondolja stratégiáját. Az Airbnb-t érintő önkormányzati intézkedések jelentősen csökkentették a belvárosi ingatlanok kihasználtságát. Emellett a megélhetési költségek folyamatos növekedése miatt a fiatal bérlők körében egyre gyakoribbá vált, hogy közös albérletet választanak, az agglomerációba költöznek, vagy akár visszatérnek a szülői otthonba – nyilatkozta a Duna House.
Bár még nem beszélhetünk országos méretű, széleskörű jelenségről, egyre inkább megfigyelhető, hogy egy szűkebb befektetői közeg már elkezdte értékesíteni azokat az ingatlanokat, melyeket korábban bérbeadásra szántak. Ez a fejlődés hosszú távon komoly hatással lehet a piaci kínálatra és az árak alakulására, különösen a közepes állapotú, korszerűsítést igénylő lakások esetében.
- tette hozzá Szegő Péter, miközben egy pillantást vetett a közönségre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
