Egyre inkább meglepő adatok látnak napvilágot arról, hogy milyen kicsi az esélye annak, hogy űrszemét egy utasszállító repülőgépre zuhanjon. A legújabb kutatások eredményei sokak számára váratlanul hathatnak.
Milyen számot látsz a képen? Ellenőrizd, hogy a vörös színt helyesen érzékeled-e!
Egy új kutatás alapján évente 26% a valószínűsége annak, hogy űrből visszatérő rakétamaradványok beleesnek a zsúfolt légtérbe. A British Columbia Egyetem (UBC) tudósai által végzett vizsgálat rávilágít arra, hogy bár az esélye egy utasszállító gép megsemmisülésének kicsi, a jelenség komoly következményekkel járhat a légi közlekedés biztonságára nézve.
A kutatás szerzői rámutatnak, hogy a helyzet egyre kritikusabbá válik, mivel a rakétaindítások és a légi járművek száma folyamatosan növekszik. 2024-ben összesen 258 sikeres rakétaindítás valósult meg, ezek közül 120 esetben kontrollálatlanul visszatérő rakétatöredékeket észleltek. Ezen kívül több mint 2300 elhagyott rakétatest kering a Föld körüli pályán, ami jövőbeli potenciális veszélyforrást jelent.
A kutatók 2023 egyik legforgalmasabb légi közlekedési napjának adatait elemezték, hogy feltárják, milyen valószínűséggel kerülhet űrszemét a zsúfolt légtérbe. Denverben, ahol a forgalom a legintenzívebb volt – körülbelül egy repülőgép 18 négyzetkilométerenként – a szakemberek különböző légiforgalmi sűrűségek mellett becsülték meg a kockázatokat. A Vancouver és Seattle közötti, hasonló sűrűségű területeken az éves esély 26 százalékra tehető, míg a dél-európai légtér, amelyet 2022-ben egy hasonló esemény következtében lezártak, 75 százalékos kockázattal bír.
Bár a valószínűsége annak, hogy egy repülőgép ténylegesen üzemképtelenné válik egy ilyen ütközés következtében, mindössze 1 a 430 000-hez, a kutatás rámutat arra, hogy az iparág lényegében az utasokra és a légitársaságokra hárítja ezt a kockázatot.
Dr. Aaron Boley, a Brit Columbiai Egyetem csillagászati és fizikai tanszékének docense, úgy véli, hogy az ipar tudatosan választja az irányítatlan visszatérést, holott léteznek olyan fejlett technológiák, amelyek lehetővé tennék a rakéták kontrollált belépését, ideális esetben az óceánba irányítva a visszamaradt részeket.
Dr. Michael Byers, a Brit Columbiai Egyetem politikatudományi tanszékének professzora úgy véli, hogy a kérdés megoldásához globális szintű szabályozásra lenne szükség. "Az egyes országok vagy cégek nem fognak többletköltségeket vállalni a fejlettebb rakétatechnológiákra, hacsak nem érvényesek minden érintett félre azonos szabványok" – fogalmazott.
A szakértők véleménye alapján a globális szabályozás kialakítása elengedhetetlen a légi közlekedés biztonságának megőrzéséhez, és előbb-utóbb elkerülhetetlenül szükségessé válik.
