Az Európai Bizottság határozott lépésre szánta el magát: a jövőben teljesen megszüntetik az orosz energiaforrásokra való támaszkodást.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az EU célja az orosz energiától való függetlenség megszerzése. Ennek érdekében az unió leállítja az orosz gáz és kőolaj importját, valamint fokozatosan csökkenti az orosz származású atomenergia használatát is.
A testület kedden bemutatta a REPowerEU-ütemtervet, amely alapvető lépéseket tartalmaz az Európai Unió energetikai függetlenségének megteremtésére Oroszországtól.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában zajló háború világosan rávilágított a zsarolás, a gazdasági kényszer és az ársokk kockázataira. Véleménye szerint a REPowerEU kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy Európa sokszínűbb energiaforrásokra álljon át, így jelentősen csökkentve a kontinens korábbi függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.
"Most eljött az ideje, hogy Európa teljesen megszakítsa az energiaügyi kapcsolatait egy megbízhatatlan forrással. Nem akarjuk azt sem, hogy a kontinensünkre érkező energia ára fedezze az Ukrajna elleni agressziós háború költségeit."
A tervek szerint fokozatosan kell eltávolítani az orosz olajat, gázt és atomenergiát az uniós piacokról. A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy az év végéig dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat, amelyekben részletezik, hogyan kívánják elősegíteni az orosz gáz-, nukleáris energia- és kőolajimport fokozatos leállítását. A Bizottság ígéretet tett arra, hogy együttműködik a tagállamokkal, hogy ez a folyamat zökkenőmentesen és összehangolt módon valósuljon meg.
A Bizottság közölte, az orosz gázt (vezetékes gázt vagy LNG-t) szállító szolgáltatókkal új szerződést nem lehet kötni, a meglévő azonnali szerződéseket pedig 2025 végéig meg kell szüntetni. Ez az intézkedés biztosítani fogja, hogy az EU már ez év végére egyharmadával csökkenteni tudja a még érkező orosz gáz mennyiségét. A Bizottság javasolni fogja azt is, hogy 2027 végéig szűnjön meg az orosz gáz minden jellegű behozatala.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy 2025-től kezdődően jelentős ütemben növekedhet a globális LNG-kínálat. Az Európai Unió 2030-ig akár 100 milliárd köbméter földgáz helyettesítésére is képes lehet, ami 2027-re 40-50 milliárd köbméteres keresletcsökkenést eredményezhet.
Az LNG-kapacitások 2028-ig várhatóan mintegy 200 milliárd köbméterrel nőnek, ami ötször több, mint az EU jelenlegi orosz gázimportja.
A kőolajnál nincsenek ilyen részletek a közleményben, és a nukleáris energiáról is keveset írnak.
A közleményükből annyi derül ki, hogy jövő hónapban jönnek a részletes jogalkotási javaslatok, amiben szerepelnek majd a dúsított urán orosz importjára vonatkozó intézkedések, valamint az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) által az Oroszországból származó uránra, dúsított uránra és egyéb nukleáris anyagokra vonatkozóan aláírt új szállítási szerződésekre vonatkozó korlátozások.
A közlemény alapján a Bizottság az intézkedéseket úgy formálta meg, hogy biztosítsa az EU energiaellátásának stabilitását, és mérsékelje az árakra, valamint a piacokra kifejtett hatásokat.
Az Eurológus azt írja, a döntéshez minősített többség kell, a kormány önmagában nem tudja ezt megakadályozni. Amennyiben egy tagállam úgy döntene, hogy nem hajtja végre az elfogadott jogszabályt, akkor kötelezettségszegési eljárást indítanak ellene.
