Donald Trump környezete a közel-keleti konfliktus kapcsán egyre inkább megosztottá vált, mivel különböző nézetek ütköznek az ügy kezelésével kapcsolatban. Az eltérő álláspontok feszültséget generálnak, és a stratégiai döntések mögött húzódó politikai dina
Olyan információk láttak napvilágot, miszerint az Egyesült Államok már az első izraeli légicsapások során is részt vett, akár felderítési, akár légiutántöltési képességekkel, Irán ellen. Ennek a lépésnek komoly kockázatai lehetnek, különösen, ha Trump a katonai beavatkozás irányába lép, amelyet korábban hevesen elutasított.
Elemzők véleménye szerint Trump egy átfogó geopolitikai stratégia részeként irányítja a történéseket. A szakértő hangsúlyozta, hogy Trump világosan kifejezte szándékát: célja az amerikai befolyás újbóli megerősítése.
Somkuti Bálint a jövőben sem észlel olyan intézkedéseket, amelyek kockázatot jelenthetnének.
"Az igazi probléma az lenne, ha az Egyesült Államok belegabalyodna az izraeli-iráni konfliktusba, ugyanis ebben a helyzetben akár szükségessé válhatna szárazföldi csapatok küldése is - márpedig Irán nem Irak, nem Szíria, nem Líbia és nem Afganisztán" - mondta.
A szakértő véleménye szerint az izraeli vezetés a konfliktus megnyitásával jelentős kockázatot vállalt, hiszen ebben a kérdésben nincs egyetértés. Nyilvánvaló, hogy egy olyan állam, amely agresszív retorikát alkalmaz, és atomhatalommá válik, komolyan alááshatja a globális stabilitást.
Különösen figyelembe kell venni, hogy Irán olyan körülmények közé kerülhet, amelyek sürgős és radikális intézkedések meghozatalát követelik meg az állami fennmaradás vagy a belső politikai egyensúly megőrzése érdekében. Ilyen eset lehet például, ha a Hormuzi-szoros lezárása kerül szóba - tette hozzá.
