"Donald Trump a diplomácia terén kockázatot vállal" - nyilatkozta egy amerikai professzor a Mandinernek.

"Az elnök ambiciózus célja, hogy jelentős diplomáciai eredményeket érjen el" - nyilatkozta Michael C. Desch, a nemzetközi kapcsolatok szakértője. A professzorral folytatott beszélgetésünk során szóba került a NATO jövője, az ukrán konfliktus végkimenetele, valamint az elnök külpolitikai irányvonalának alakulása is.

Michael C. Desch, a Notre Dame Egyetem neves professzora, aki az Egyesült Államok külpolitikájának és a nemzetközi biztonságpolitika kérdéseinek szakértője, Budapestre látogatott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának meghívására részt vett a "Transatlantic Relations & Geopolitical Competition in Central Europe" című nemzetközi konferencián. Ezt követően lehetőségünk nyílt, hogy leüljünk vele, és megvitassuk Donald Trump külpolitikai irányvonalát, valamint az Egyesült Államok nemzetközi szerepét.

Természetesen! Kérlek, írd le, milyen szöveget szeretnél egyedivé tenni, vagy adj meg egy témát, amiről írjak!

Donald Trump a kampánya során megígérte az ukrán-orosz háború lezárását, azonban első hónapjai során nem sikerült ezt megvalósítani, és az igazán nagy áttörés még várat magára. Az elnök első ciklusának egyik legsikeresebb momemtuma az Ábrahám-egyezmények voltak, amely során több arab ország normalizálta a kapcsolatait Izraellel. Talán ennek a sikernek is köszönhető, hogy Trump első több napos útja során a Közel-Keletre utazott, amelynek első állomása Szaúd-Arábia volt. Itt egy nagy beszédet mondott, amelyben többek között kritizálta az amerikai neokonokat, a demokrácia exportot, és egy új Közel-Keletről beszélt.

Trump beszéde Rijádban:

Michael C. Desch az elnök közel-keleti politikájával kapcsolatban elmondta:

- mondta el a professzor.

A szakértő megemlítette, hogy a gázai konfliktus következtében az Ábrahám-megállapodások jelenleg stagnálnak. Donald Trump Rijádban, ennek ellenére, kifejezte bizakodását a szaúdi-izraeli normalizáció megvalósulásával kapcsolatban.

A professzor "kicsit őrült elképzelésnek" titulálta azt a javaslatot, amely szerint Trump Gázát egyfajta közel-keleti Atlantic City-vé kívánná átalakítani. (Atlantic City a híres kaszinóiról és szórakoztatóiparáról ismert.)

Az ukrajnai háború lezárása volt Trump kampányának egyik fő külpolitikai ígérete, de egyelőre nem sikerült a két félt kompromisszumra kényszerítenie. Az elhúzódó folyamat miatt több alkalommal kifejezte az elégedetlenségét, mind az ukránokkal, mind pedig az oroszokkal szemben.

A Notre Dame Egyetem professzora szerint az elnök szinte kétségbeesve szeretne diplomáciai sikert elérni. "Szeretne nagy dolgokat elérni a világszínpadon, például rendezni szeretné Gázát, ezért koncentrál az ukrajnai háború befejezésére, és ezért hajlandó tárgyalni Iránnal" - mondta a szakértő.

Ami a két főszereplőt illetti, a szakértő szerint egyik fél sem kész a kompromisszumra.

Putyin elnök pozíciója a csatatéren kedvezőbbnek tűnik. Valószínű, hogy még nem érte el az összes stratégiai célját. Úgy vélem, hogy már közel jár a területi ambíciói teljesítéséhez, de Ukrajna demilitarizálása és semleges státuszának biztosítása hosszabb távú és bonyolultabb kihívás lesz – fogalmazott. A szakértő szerint a béketárgyalások akár évekig is elhúzódhatnak, és példaként említette a hetvenes években létrejött Camp David-i egyezményt, amely Izrael és Egyiptom között született meg egy hosszan tartó diplomáciai folyamat eredményeként.

Arról is kérdeztük a professzort, hogy mit gondol arról a hozzáállásról, hogy sok európai vezető még mindig ukrán győzelmet vár.

"Az amerikai háborúk közelmúltbeli története is óvatosságra ad okot. Például 2003 márciusában úgy tűnt, hogy májusra elképesztő győzelmet aratunk Irakban. Aztán persze elkezdődött a lázadás. És bármi is lett a végeredmény, azt nem lehet győzelemnek nevezni. Ugyanez történt Afganisztánban vagy a NATO líbiai művelete során. Vietnam, szerintem, elég egyértelmű vereség volt az Egyesült Államok számára. A koreai háború fegyverszünettel ért véget, ami gyakorlatilag a háború kezdetének helyén osztotta meg az országot.

Michael C. Desch kifejtette.

Trump beiktatása óta nagy a pánik az Európai Unióban, hogy az Egyesült Államok magára hagyhatja Európát. A professzor szerint a NATO nem szűnik meg, de valóban csökkenhetnek az amerikai csapatok a kontinensen.

Elmondta: az Obama-kormány óta egyértelmű, hogy az Egyesült Államok a 21. század legfontosabb geopolitikai kihívását a nyugat-csendes-óceáni térségben, nem pedig Európában látja.

Michael C. Desch kifejtette..

Miközben Amerika szempontjából Európa szerepe egyre inkább háttérbe szorul, a nyugati félteke egyre fontosabbá válik a globális politikai színtéren. Trump elnöksége kezdetén sokkolta a nemzetközi közvéleményt azzal, hogy a Panama-csatorna megszerzéséről és Grönland megvásárlásáról beszélt. Ám ezek a tervei viszonylag rövid időn belül a feledés homályába merültek.

Az amerikai professzor kifejtette, hogy a Panama-csatorna jelentősége nem olyan kiemelkedő az Egyesült Államok számára, mivel a repülőgép-hordozók nem tudnak komfortosan áthaladni rajta, hiszen a csatorna méretei túl szűkek a számukra. Az elnök időnként sokkoló ötleteivel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy Trump esetében nehéz megállapítani, mikor viccel, és mikor gondolja komolyan a mondandóját; gyakran előfordul, hogy csak úgy bedob egy-egy ötletet a köztudatba.

A szakértő véleménye szerint Trump pontosan érzékeli, hogy a hidegháború óta fennálló időszak lezárult, és ehhez próbálja igazítani a stratégiáját.

A kérdés már nem csupán az, hogy az Egyesült Államok képes-e megőrizni hegemón szerepét, hanem sokkal inkább az, hogy fel kell-e készülnünk egy kétpólusú nemzetközi rendszer kihívásaira, amelyben mi és a kínaiak osztozunk a befolyáson. Alternatív lehetőségként ott van a többpólusú rend, ahol olyan nagyhatalmak is aktív szereplőkké lépnek elő, mint Oroszország, India vagy Brazília - részletezte Michael C. Desch.

Trump keményen beszél, és az "erő általi békét" hirdeti, de a professzor szerint nem szeretne ténylegesen háborút vívni:

- hangoztatta a professzor, hozzáfűzve, hogy az elnök igyekszik minden érintettel egyeztetni.

A szakértő Trump stratégiáját "diplomáciai rulettnek" titulálta. "A Trump-adminisztráció folyamatosan kísérletezni fog. Számos különböző megoldást fog tesztelni, bízva abban, hogy végül valamelyik sikerül."