Elképesztő párhuzamok fedezhetők fel Gyurcsány Ferenc és a Tisza Párt őszödi beszéde között | Demokrata

Ahogyan az őszödi beszéd esetében, úgy Kollár Kinga vitatott felszólalásának hatását is azzal igyekeztek mérsékelni, hogy a botrányos részleteket kiragadták a kontextusukból - számol be az Origo. A portál szerint mindkét beszédnél utólagos értelmezési kísérletek indultak, amelyek célja a mondandó újragondolása volt. Ezzel a jól ismert taktikával próbálták a megdöbbentő tartalomról elterelni a figyelmet, állítva, hogy nem is a tartalom, hanem csupán a forma a problémás. Neves közszereplők tettek kísérletet arra, hogy „tiszta vizet öntsön a pohárba” a beszédek körüli zűrzavarban.

Elsőként a Magyar Rádió közölt részleteket az őszödi beszédből. A bejátszott néhány töredék a beszéd egész hosszához viszonyítva nyilvánvalóan elenyésző volt, ugyanakkor nem is lett volna elvárható a szöveg azonnali, teljes közlése. Egyfelől alapvető szerkesztési elv ugyanis, hogy a legmeghatározóbb, leginkább figyelemfelkeltő részeket emelik ki a szövegtest egészéből. Másfelől pedig az őszödi beszéd teljes hossza több mint 25 perc, ami bármiféle kommentár nélkül, önmagában kitöltött volna egy híradást.

Mindezek ellenére a baloldali körökben elterjedt egy olyan narratíva, miszerint a beszéd valójában nem annyira botrányos, mint amennyire azt sokan gondolják; csupán azért tűnhet így, mert a kivágott és bemutatott részletek kiszakadtak a szövegkörnyezetükből. Ez az érvelés azonban komoly kérdéseket vet fel. A leginkább emlékezetes és elterjedt részletek ugyanis sem tartalmukban, sem pedig hangulatukban nem térnek el a beszéd egészének mondanivalójától. Sőt, éppen ellenkezőleg: pontosan összefoglalják az őszödi beszéd főbb állításait.

A baloldali sajtó ismételten előhúzta a jól bevált őszödi beszéd trükkjét, amely szerint a kiragadott részletek lényegében ellentmondanak a teljes beszéd üzenetének, így torzítva annak valódi jelentését. Ezt a stratégiát Kollár Kinga ügyében is próbálták alkalmazni.

A 444.hu hangos felkiáltással hívta fel a figyelmet arra, hogy "Lefordítottuk Kollár Kinga felszólalását, hogy ne csak a kormánymédia által kivágott rész alapján ítélhesd meg a tiszás kijelentéseit." A címük már önmagában is azt sugallja, hogy a megismert részlet mögött valami lényeges és eddig elhallgatott információ rejtőzik, amely gyökeresen átformálhatja az eddigi értelmezéseket. Ám a cikkből nem derül ki, hogy a teljes, kétperces videóban pontosan mi az az új elem, ami képes lenne megváltoztatni, vagy legalábbis árnyalni a jobboldali sajtóban bemutatott egyperces részlet lényegi mondanivalóját.

Aztán befutott a Telex cikke is, amit szintén arra a gondolatra fűztek fel, hogy lényegében csak egyetlen, kiragadott mondat alapozta meg a Kollárra zúduló kritikát. Annak ellenére, hogy már a felütés is jókora csúsztatáson alapul, hiszen a kétperces beszéd fele jelent meg a jobbos sajtóban, nem pedig egyetlen mondat, a Telex - szemben a 444.hu-val - legalább kísérletet tett annak megmagyarázására, miért is nem annyira problematikus Kollár felszólalása. Például azt állítva, a részletet közlő médiumok sehol nem tettek említést a kontextusról, azaz arról, hogy a téma a jogállamisági mechanizmus volt.

Az őszödi beszéd legnagyobb átértelmezési kísérlete a szenvedélyes igazságkeresés volt. E szerint Gyurcsány Ferenc nem csupán a szocialisták - a választási győzelem érdekében elkövetett - másfél-két éves félrevezetéséről lebbentette fel a fátylat, hanem a rendszerváltozás óta eltelt közel két évtized politikai manipulációival szembeni küzdelmét hirdette meg. Valójában azonban ez a gondolat a beszédben még a legcsekélyebb formában sem szerepelt.

Az átkeretezés szándéka a kezdeti csendet követően Magyar Pétereknél is felbukkant. Ez a jelenség arra a mutatványra épül, amely szerint a politikai okokból visszatartott uniós források révén megvalósuló sikeres kormányváltás lehetőségéről valójában nem Kollár Kinga nyilatkozott, hanem Orbán Viktor, aki már 2006-ban, majd ezt követően Kövér László is érintette a témát.

Az átkeretezés első lépése az Átlátszó alapvető tévedésén alapult. Egy Soros által támogatott blogbejegyzés hamisította meg Orbán 2006-os beszédét, amelyben egyetlen szó sem hangzott el az uniós forrásokkal kapcsolatban. Orbán csupán annyit kért az uniós döntéshozóktól Strasbourgban, hogy ne támogassák azokat a kormányokat, akik "trükkök százait" - beleértve a meghamisított adatokat is - alkalmazzák.

Mindezt aztán az Átlátszó úgy hamisította meg, hogy szándékosan félreértelmezték Orbán szavait, a szájába adva az uniós pénzek felfüggesztésének kérelmét. Holott az akkor ellenzékben lévő Fidesz vezetője a beszédében még csak említést sem tett az uniós forrásokról.

Ez azonban a legkevésbé sem zavarta meg Magyar Péteréket, akik elkezdték terjeszteni az Átlátszó hazugságát.

A hazugságok terjesztésébe a baloldali sajtó is besegített. A Telex által említett írás, amely szorgosan próbálta feltárni Kollár Kinga szavainak valódi kontextusát, figyelmen kívül hagyta Orbán 2006-os strasbourgi beszédének lényegét. Nemcsak hogy elhanyagolta a szövegkörnyezet alapos vizsgálatát, de kritikátlanul átvette Magyar Péterék értelmezését is. Így a kontextus fontosságát és a pontos idézés elengedhetetlenségét hangsúlyozó cikkbe olyan megfogalmazások kerültek, melyek azt sugallták, hogy Orbán beszédéből mit lehetett "könnyen kihallani", anélkül, hogy valóban megvizsgálták volna, hogy ez a "könnyen kihallható" (félre)értelmezés egyáltalán elhangzott-e.

A zárt körű őszödi beszéd tele volt trágár kifejezésekkel – elég, ha csak Gyurcsány Ferenc híres, "elk...rtuk, nem kicsit, nagyon" mondatára utalunk. Ez a megfogalmazás lehetőséget teremtett arra, hogy a figyelem elterelődjön a tartalomról a formára, így kialakulhatott a benyomás, hogy a beszéd mögött valójában nem tartalmi, hanem főként stilisztikai problémák húzódnak meg. Nem véletlen, hogy Gyurcsány maga is bocsánatot kért a nyers és indulatos megfogalmazás miatt.

A forma és a tartalom szétválasztásával való játékosság természetesen Kollár Kinga felszólalása körül is elkezdődött.

Én biztosan egy kicsit másképpen fogalmaztam volna, de alapvetően amiket [Kollár Kinga] mondott, azok tények - nyilatkozta a Blikknek Magyar Péter.

Gyurcsányhoz hasonlóan Magyar Péter is a formát emelte ki, mint problémát, miközben a tartalommal egyet tudott érteni. Az őszödi beszéd esetében a trágár kifejezések miatt legalább érthető volt, miért döntött Gyurcsány a forma elvetése mellett. Magyar Péter viszont sajnos nem részletezte, mit értett pontosan az alatt, hogy "kicsit másképpen" fogalmazott volna.

Kollár felszólalása – ellentétben a kormányüdülőben elhangzott, szabadabb és kötetlenebb légkörű őszödi beszéddel – az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának ülésén zajlott, ahol a keretek szigorúan meghatározottak voltak. Ily módon a forma is ezekhez a hivatalos normákhoz igazodott. Emiatt érthetetlen, hogy Magyar Péter miért éppen a megfogalmazásban találta meg a kifogásolható elemet.

Az őszödi beszéd utóéletének alakulásában kulcsszerepet játszott, hogy neves személyiségek álltak ki mellette, ezzel legitimálva annak tartalmát. Olyan figyelemre méltó alakok, mint Konrád György író, Nádasdy Ádám nyelvész, Nádas Péter író, Szilágyi Ákos esztéta és Vekerdy Tamás pszichológus, mind hozzájárultak ahhoz, hogy a beszéd üzenete szélesebb körben is elérhetővé váljon, és mélyebb társadalmi diskurzusokat generáljon.

A beszéd valóban kiemelkedő volt, egy igazi retorikai mestermű, mely nem csupán szavak sorozataként, hanem egy érzelmekkel teli, hatásos üzenetként hatott. Az előadó stílusa és a mondanivaló mélysége olyan magával ragadó élményt nyújtott, amely képes volt megszólítani a hallgatóságot, és elgondolkodtatni őket. Minden egyes szó, minden hangsúly mesterien lett megkomponálva, így a hallgatók figyelme végig ébren maradt, és a gondolatok szárnyra kaptak a színpadon elhangzottak nyomán. Ez a beszéd nem csupán informálta a közönséget, hanem inspirálta is őket, igazi retorikai csúcsteljesítményként marad meg az emlékezetükben.

A Tisza Párt nem tudta felmutatni a Kollár Kinga melletti kiállásban a legnagyobb neveket, de ennek ellenére néhány érdekes próbálkozás mégis feltűnt. Magyar Péter tanácsadója, Raskó György például úgy nyilatkozott, hogy a Tisza Párt tagjai "egyenesen beleszerettek Kollárba". Tóta W. Árpád, aki a haldokló II. János Pál pápát egy páfrányhoz hasonlította, szintén a kormány felelősségét látta meg Kollár felszólalásában. Rácz András, aki a tévéműsorban a videójátékokat valóságnak tekintette, szintén a kormány "ostobaságaira" hívta fel a figyelmet.