"Disznóvágás" rabszolgák tucatjaival: így működnek az online csalók, akik az ön pénzén keresztül próbálnak hasznot húzni.
Rekordszámú letartóztatást hozó akció keretében számolt fel a dubaji rendőrség egy internetes csalószervezetet, amelyik ipari méretekben tévesztett meg gyanútlan embereket. A rendkívül szervezett rendőrségi akció jó eséllyel leveszi Dubajt a csalók térképéről, több más országban azonban az iparág él és virul, a hatóságok meg szinte tehetetlenek.
Hatalmas kiterjedésű online csaló hálózatra csapott le nemrég az Egyesült Arab Emírségek rendőrsége. A kínai hátterű szervezetből 2000, egyes értesülések szerint akár 3000 embert tartóztattak le, jó részüket kiutasították az országból. A szervezet hatalmas méretét mutatja, hogy öt nyolcemeletes épületben volt a központ, és több más helyszínről is dolgoztak a csalók.
A történet érdekessége, hogy a rendőrök mekkora szervezetséggel csaptak le, a kínai főnököt is elfogták. Erről részletesen egy ismert, 4 millió követővel rendelkező youtuber, Jim Browning számolt be. Úgy véli, a hatóságok azért léptek fel, mert látták az ő tavalyi videóját arról, hogy mi folyik Dubajban. A helyi rendőrség lényegében semmit nem közölt az akcióról, amely Browning szerint az ilyen csalások elleni eddigi legnagyobb fellépés volt a világon.
Browning videóján megjelennek azok a munkások, akiket őrizetbe vettek, és akiket az iroda elé bilincsben ültettek ki. A felvételen láthatók a kínai irányítók is, akik alsóneműre vetkőztették őket, miközben dolgoztatják őket.
A dubaji csalási rendszer a "disznóvágás" néven ismert módszert alkalmazza. Ez egy rendkívül rafinált rendszer, amelyet a csalók folyamatosan tökéletesítenek. Mára már azok a felhasználók is, akik nem annyira jártasak a technológiában, csupán egy mosollyal reagálnak, ha egy nigériai hercegtől érkezik levél, amelyben kezelési költség fejében nagy összegeket ígér. Az angolul "pig butchering" néven ismert csalások azonban sokkal bonyolultabbak, és sokkal nehezebb átlátni őket.
Kezdetben az eljárás csupán annyiból állt, hogy a kiszemelt áldozat egy ártatlan üzenetet kapott egy ismeretlentől. Amennyiben válaszolt, akár csak annyit is mondva, hogy téves szám, könnyen belekerülhetett egy csevegésbe. Az elkövető pedig idővel arra próbálta rávenni, hogy fektessen be valamibe, általában kriptopénzekbe.
Dubajban a randiapplikációk világában különös játékok folytak. A célpontot alaposan kiválasztották, és egy vonzó nő lépett kapcsolatba vele. Hamarosan próbálta átirányítani a beszélgetést egy másik chatfelületre, hiszen a randiappok egyre ügyesebben szűrik ki a csalásokat. A gondolat, hogy kamuprofilokhoz stockfotókat vagy akár generált képeket használjanak, már nem volt új, sőt, előfordult, hogy egy mesterséges intelligencia által létrehozott beszélgetőtárssal próbálták megvezetni az áldozatokat. Itt azonban a helyzet más volt: a csalók egy valós nőt bíztak meg, akivel a célpont valóban tudott beszélni, ezzel pedig még hitelesebbnek tűnt az egész szituáció.
Egy idő elteltével a beszélgetések során felmerül, hogyan tudta a nő egy jelentős összeget összegyűjteni egy befektetés révén. Ha a potenciális áldozat gyanút fogna, azzal hárítja el a kérdést, hogy nem neki kell pénzt küldenie, csupán szívesen megosztja az applikációt, amit ő is használ. Ezek a felületek hamisítványok, de rendkívül meggyőzően vannak megtervezve, így még a tapasztalt felhasználókat is könnyen átverhetik. Ha végül kiderülne, hogy csalásról van szó, az applikációt egyszerűen újrabrendelhetik, és folytathatják a próbálkozást.
