Demeter Szilárd véleménye szerint a kulturális intézmények átvétele során kritikán aluli körülményekkel szembesült.

A Magyar Nemzeti Múzeum korábbi igazgatója felfogta Demeter kijelentéseit, és azok hatása alá került.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, érdemeinek felsorolásával válaszolt Demeter Szilárdnak, aki a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) vezetőjeként bírálta azokat a körülményeket, amelyek a kulturális intézmények esetében a központosítás előtt tapasztalhatóak voltak.
Lapunk korábbi hírei alapján a közelmúltban komoly fordulat történt az Országos Széchenyi Könyvtár élén: Rózsa Dávid főigazgatót hétfőn egy hónapra felfüggesztették posztjáról. A 444 beszámolója szerint a feszültség egy vezetői gyűlésen csúcsosodott ki, ahol Rózsa és Demeter közötti vita olyan hevesre fordult, hogy a könyvtár vezetőjét a teremből kellett kivezetni. Rózsát megfosztották telefonjától és letiltották beléptetőkártyáját is, bár Demeter később Facebook-bejegyzésében tagadta, hogy a kivezettetés ténylegesen megtörtént volna. A két vezető közötti viszony már jó ideje feszültté vált, ami nagyrészt a kulturális intézmények központosítása miatt Rózsa hatáskörének csökkenésével magyarázható. A főigazgató rámutatott, hogy az olyan fontos ügyek, mint a penészmentesítés vagy a csótányirtás, amelyeket komoly problémának tart, már nem tartoznak az ő hatáskörébe. A 444 forrásai szerint hasonló, zűrzavaros helyzetek tapasztalhatók a Demeter irányítása alatt álló Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) több intézményében is.
Demeter erre válaszul egy terjedelmes posztot fogalmazott meg, melyben röviden említést tett Rózsáról is. Megjegyezte, hogy az együttműködésük során pozitív tapasztalatokat szerzett, ugyanakkor megemlítette, hogy Rózsa átlépte az "ökölszabályt", amely szerint "az egyéni érdek soha nem helyezkedhet a közérdek elé."
A bejegyzés következő részében Demeter kifejti a közgyűjteményekkel kapcsolatos terveit és azokat a kihívásokat, amelyekkel szembesült. Azt állítja, hogy "kritikán aluli állapotban vettem át az országos hatókörű közgyűjteményi intézményeket." Rámutat arra, hogy az elmúlt évtizedekben hozott hibás döntések, vagy éppen a döntésképtelenség következményeként most számos strukturális probléma jelentkezik egyidejűleg. "A régi mulasztásoknak hosszú az árnyéka" – fogalmazott, utalva arra, hogy a múltbeli hiányosságok következményei még mindig éreztetik hatásukat.
Demeter szavait nem más, mint a Magyar Nemzeti Múzeum 2023-ban leváltott igazgatója, L. Simon László vette a szívére, aki szintén az MNM KK keretein belül tevékenykedett.
Kommentelni nem lehet a posztját, ezért kénytelen vagyok itt megjegyezni, hogy régi kedves irodalmár pályatársam ezt nyilván nem a Magyar Nemzeti Múzeumra értette, bár ahogyan ismerem Török Róbert, Török Petra, Cselovszki Zoltán vagy éppen Bernert Zsolt kollégámat, róluk is nehezen hiszem el, hogy ne lettek volna jó gazdáik a rájuk bízott intézményeknek, és meglátásom szerint Zsigmond Gábor is tudja, hogyan kell egy intézményt vezetni
- írta az intézményvezető, majd a posztban hosszasan sorolta, hogy kétéves regnálása alatt mi mindent ért el az intézményben.
Megjegyezte, hogy leváltását követően az akkori kulturális miniszter, Csák János, alapos vizsgálatnak vetette alá az intézményt és a múzeumi kft.-t is, és végül minden szempontból rendben találta őket.
"Kedves Szilárd, ezt írod: "Fáj, akinek fáj, és bárhány érdeket is sértek vagy bármilyen bizniszekbe is nyúlok bele - rendet fogok tenni." Csak arra kérünk, figyelj a forgácsokra is!
- fejezte be bejegyzését.
L. Simon nemrégiben egy másik érdekes üggyel is felkeltette a figyelmet: kiderült, hogy bár a kaszkadőrök által rendkívüli módon megformált katona haláljelenete az „1242 - A Nyugat Kapujában” című filmben lenyűgözte a szakmát, végül mégis eltávolították a filmből ezt a jelenetet.