A kormány csupán néhány napot biztosított a bíróknak, hogy kifejtsék véleményüket az őket érintő salátatörvényről.

Pénteken délután kapták kézhez a bíróságok az igazságügyi minisztérium törvénytervezetét, amelyet az egyik bíró csak úgy kommentált: "Bosszú a tüntetésekért", írja a hvg360. Noha maga a dokumentum indoklással együtt 124 oldal, van olyan bíróság, ahol hétfő estig kellett összegyűjteni az észrevételeket, véleményeket. Sok időt tehát nem adott a kormány a véleményezésre, de nem ez az egyetlen gond a tervezettel a lap szerint. Hiszen több olyan jogszabály-módosítást is belefoglaltak, amely alapvetően változtatna eljárásokon és a bírósági szervezeten is, ráadásul ezek közül nem is mindegyikről volt szó a kormánnyal előbb megkötött, majd később felmondott négyoldalú megállapodásban.
Az egyik módosítás értelmében ha valaki szeretne 70 éves koráig tovább dolgozni, rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, a soron kívüli értékelésén pedig "kiválóan alkalmas" az elvárt szint. A kérelmet ezután az OBH elnöke - jelenleg Senyei György - vagy kúriai bíró esetén Varga Zs. András, a Kúria elnöke bírálja el. A lapnak nyilatkozók ezt furcsának találják, hiszen korábban pont nyugdíjazták a nyugdíjkorhatárt elérő bírákat.
A polgári és közigazgatási ügyszakokban – azaz nem csupán a peres eljárások, hanem a felszámolások, cégbírósági ügyek és civil szervezetek vonatkozásában is – a bíróságok számára már egy napos határidő-túllépés esetén automatikusan pénzbírságot róhatnának ki. Ennek mértéke a mindenkori minimálbér három százaléka lenne naponta, ami jelenleg 8724 forintot jelent. Ez különösen a központi régióban okozhatna kihívásokat, ahol a bírók jelentős terhelés alatt dolgoznak. Például, ha egy bíró 70 ügyet kezel, és mindegyik esetében egy napot késik, az összesen 610 ezer forintos bírságot eredményezne.
A tervezet szerint az Igazságügyi Minisztérium hangsúlyosan foglalkozik a tárgyalások online nyilvánosságával, amelyhez a Digitális Állampolgár alkalmazáson keresztül való regisztráció szükséges. Bár a bírák kifejezetten megtiltják a felvételkészítést, ez a döntés sokak szerint indokolatlan, és számos kockázattal is járhat. Egyrészt jelentős adminisztratív terhet róna a résztvevőkre, másrészt pedig kérdéses, hogy a tárgyalások során milyen érzékeny információk hangozhatnak el, amelyek a személyiségi jogokat érinthetik.
A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) már vasárnap este figyelmeztetett a közelgő problémákra. Közleményükben hangsúlyozták, hogy a határidő önmagában is azt sugallja, a jogalkotó nem érdekelt a bírák szakmai véleményének meghallgatásában. Ez az eljárás csupán a formális egyeztetések látszatát kelti, miközben valójában nincs lehetőség valódi párbeszédre, szakmai vitákra vagy érdembeli módosításokra.
Februárban egyébként több ezren tüntettek az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért Budapesten