A Corded Ware kultúra, amely a késő neolitikum és a korai bronzkor időszakára tehető, számos érdekességet rejteget a női státusz és a gyermekgondozás terén. E kultúra női tagjainak helyzete nem csupán a társadalmi struktúrákban, hanem a mindennapi életben

Brit sarló a Szajnánál: különleges lelet a késő bronzkorból

Díszített erszények a Corded Ware kultúrából

A Szász-Anhalt tartományban végzett ásatások során felfedezett három női sír különleges kincseket rejtett, melyek a Kr. e. 2900-2350 közötti időszakra nyúlnak vissza. A kutatók több száz kutya- és farkasfogból álló izgalmas mintázatokat tártak fel, amelyeket egykoron nagy méretű textil- vagy bőrzsákokra varrtak. Bár az eredeti anyag az idő múlásával megsemmisült, a fogak elrendezése alapján a régészek képesek voltak rekonstruálni egy lépcsőzetes, tetőcserépszerű díszítést, amely új fényben tűnteti fel a korabeli művészet és kézművesség gazdagságát.

Oliver Dietrich, a tartományi örökségvédelmi hivatal régésze rámutatott, hogy a kutyafogak beszerzése és a díszes erszények elkészítése jelentős erőforrást kívánt. Ennek következtében valószínű, hogy az ilyen tárgyak birtoklása a magas társadalmi státusz szimbólumaként funkcionált.

Csecsemőhordozók és társadalmi státusz: A modern kori szülők választásai A csecsemőhordozók használata nem csupán praktikus megoldás a kisbabák kényelmes szállítására, hanem mélyebb társadalmi és kulturális jelentőséggel is bír. Az, hogy egy szülő milyen hordozási módot választ, sokszor tükrözi a társadalmi státuszát, életmódját és értékrendjét. A hordozók világa rendkívül sokszínű: a tradicionális, kézi készítésű kendőktől kezdve a modern, ergonomikus hordozókig számos lehetőség áll a szülők rendelkezésére. Azok a családok, akik a természetes, fenntartható anyagokból készült hordozókat részesítik előnyben, gyakran a környezettudatosságot és az egészséges életmódot helyezik előtérbe. Ezzel szemben a dizájnos, márkás hordozók a társadalmi státusz szimbólumai lehetnek, amelyek a gazdasági helyzetet és a divat iránti érzéket is tükrözik. A csecsemőhordozók tehát nem csupán eszközök, hanem identitásformáló elemek is, amelyek a szülők közötti kapcsolatokban, a közösségi eseményeken és a mindennapi életben is megjelennek. A hordozás kultúrája folyamatosan fejlődik, és a szülők egyre inkább tudatos választásokat hoznak, amelyek nemcsak a gyermekeik jólétére, hanem saját társadalmi helyzetükre is hatással vannak. Ezért fontos, hogy a hordozásról folytatott diskurzusban ne csupán a kényelmet és a praktikusságot vegyük figyelembe, hanem a társadalmi kontextust is, amelyben ezek a választások születnek. A csecsemőhordozók tehát egy olyan társadalmi tükörként is szolgálnak, amelyben a szülők értékrendje és státusza egyaránt megjelenik.

A kutatók felfedezései alapján a hordozók méretei 30 centiméter szélesség és 20 centiméter mélység voltak. Az egyik hordozóban csecsemőcsontokat is találtak, ami arra utal, hogy e tárgyak funkciója messze túlmutatott a puszta esztétikán. Valószínű, hogy a gyermekek ezeken a "babahordozókon" háton feküdtek, amelyeket puha, kutyaszőrrel bélelt és díszített takarók boríthattak. A takarók anyaga egyelőre ismeretlen, de a díszítésük valószínűleg csillogó, fényes hatást keltett.

A kutyafogak között különleges rókafogak és csontból készült másolatok is felfedezhetők voltak, valószínűleg azért, hogy pótolják az elveszett eredeti fogakat. A női sírokban talált széles szíjak arra utalnak, hogy ezeket a hordozókat díszítésként viselték.

Kevés, de annál értékesebb temetkezések

A legújabban felfedezett tíz Corded Ware-kori női sír közül csupán kettő tartalmazott kutyafogas hordozót. Érdekes módon egy harmadik, hasonló lelet is napvilágot látott, amely Nessából, a fő lelőhelytől csupán 1,7 kilométerre került elő. Ezen a helyszínen a hordozó egy újszülött maradványait őrizte. A kutatók most DNS-vizsgálatokat végeznek, hogy kiderítsék, milyen kapcsolat fűzte az elhunyt gyermeket a mellette nyugvó nőhöz.

Dietrich szerint hasonló temetkezések már korábban is előkerültek Szász-Anhalt területéről, ám az ilyen leletek továbbra is ritkák, és különös értéket képviselnek.

Régi halmok és új szokások

A Krauschwitz közelében fellelt sírok a Baalberg-kultúra régmúlt időszakából, Kr. e. 4100 és 3600 közötti időszakból származnak, és a korai sírhalmok szomszédságában találhatók. A neolitikus közösségek még fából készült építmények alatt helyezték végső nyugalomra elhunytjaikat, de ez a gyakorlat a rézkorra már eltűnt a hagyományok közül.

Dietrich szerint minden kultúrának megvoltak a saját társadalmi szabályai. A Corded Ware kultúrában szembetűnő volt a temetkezések nem szerinti elkülönítése. A férfiakat rendszerint jobb oldalukon, a nőket bal oldalukon helyezték nyugalomra. A férfi sírokban harci eszközök - például fejszék - voltak, míg a női sírokban dísztárgyakat és ékszereket találtak. Az elhunytak feje szinte mindig dél felé nézett.