Budapesten vált világossá, miért nem valósul meg az évszázad várva várt csúcstalálkozója.

A keddi 15. Gyulai István Memorial - Atlétikai Magyar Nagydíj minden bizonnyal a legemlékezetesebb sportesemények közé tartozik Magyarországon, talán még a két évvel ezelőtti világbajnokságnál is figyelemre méltóbb. Az esemény fénypontjai között szerepelt Armand Duplantis lenyűgöző 629 centis rúdugrása, Molnár Attila 44.74 másodperces országos csúcsfutása a 400 méteren, és Halász Bence világranglista-vezető kalapácsvetése, amely 83.18 métert ért el. Azonban egy különleges nyilatkozat is elhangzott, amely talán még a legnagyobb sportrajongók figyelmét is elkerülte: Femke Bolt, a 400 méteres gátfutás győztese, sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tokiói világbajnokságon nem találkozhat a versenyszám világcsúcstartójával és olimpiai bajnokával, Sydney McLaughlin-Levrone-nal.

Sydney McLaughlin-Levrone és Femke Bol összecsapása a 400 méteres gátfutásban a sport világának egyik leglenyűgözőbb eseményévé nőtte ki magát. Ez a párharc nem csupán az atlétika színpadán zajlik, hanem egy új dimenziót is ad a versenyszámnak, hiszen mindössze ők ketten képesek 51 másodpercen belüli eredményre. Sydney augusztus 7-én ünnepelte huszonhatodik születésnapját, míg Femke mindössze 25 éves, de már öt éve tart a két kiváló atléta rivalizálása, ami folyamatos izgalmat és inspirációt nyújt a sportág kedvelőinek világszerte.

Eddig meglehetősen egyoldalú eredménnyel. Hiszen háromszor mérkőztek meg egymással, és mind a háromszor McLaughlin győzött, méghozzá nem is kis fölénnyel.

Ennek ellenére Bol, akit cérnavékony hangja, elnyújtott alkata és kislányos arcvonásai miatt Bambinak becéznek, Felix Salten mesehősére emlékeztet, mégis kétszeres világ- és egyszeres olimpiai bajnok. Ennek magyarázata, hogy McLaughlin-Levrone kihagyta a 2023-as budapesti világbajnokságot, ahol Bol aranyérmet szerzett a 400 méteres gátfutásban, valamint a 4x400 méteres vegyes váltóban is, amely versenyszámot Hollandia a párizsi olimpián szintén megnyert.

Valószínű, hogy a holland hölgy a Tokióban, szeptember 13-án kezdődő világbajnokságon is diadalmaskodni fog a 400 méteres gátfutásban. Ennek oka, hogy McLaughlin-Levrone idén a 400 méteres síkfutásra összpontosít, és a japán fővárosban ezen a távon áll rajthoz. A gátfutás területén már nem talál kihívást, hiszen mindent elnyert, és a neve mellett ott díszeleg a világcsúcs is.

De nem csupán ez az időszak kiemelkedő, hanem a szám szuperklasszisai is: a dominikai Marileidy Paulino, aki a párizsi olimpián 48.17 másodperces idővel minden idők negyedik legjobb teljesítményét nyújtotta, és ezzel a győzelmet is elhódította. Emellett ott van a bahamai Shaunae Miller-Uibo, aki már Rióban és Tokióban is olimpiai bajnok lett. Miller-Uibo egyéni csúcsa (48.38 mp) jelentősen felülmúlja McLaughlin_Levrone legjobb eredményét (48.74 mp).

McLaughlin Levrone idén különösen a 400 méteres síkfutásra fókuszált. Augusztus 2-án Eugene-ban lenyűgöző 48.90 másodperces időt futott, ezzel a világranglista harmadik helyét biztosította be, megelőzve a brunei Salwa Eid Nasert (48.67 mp) és Paulinót (48.81 mp). Érdemes megemlíteni, hogy Bolnak is van egy figyelemre méltó teljesítménye az évben: június 27-én Madridban 49.48 másodperc alatt teljesítette a távot, így a világranglistán a hetedik helyet foglalja el.

A holland hölgy kedden, Budapesten 52.24 másodperces idővel győzött 400 gáton, és ebben a számban ő vezeti a világranglistát 51.95-ös idővel, amit július 11-én futott Monacóban. McLaughlin-Levrone a második a listán 52.07-tel, még májusból, de azóta nem versenyzett kedvenc számában, és nem is fog.

Sajnos, a két kiváló sportoló közötti nagy érdeklődéssel várt különverseny Tokióban elmarad, miután mindketten elkerülték egymást: az amerikai atléta nem lép pályára a 400 gáton, míg a holland versenyző a 400 méteres síkfutásban nem indul.

Femke Bol Budapesten osztotta meg gondolatait a nos.nl holland lap munkatársával.

Nagyon sajnálom, hogy nem fogunk megmérkőzni a tokiói világbajnokságon 400 gáton, bevallom, csalódott vagyok. Az atlétika rajongóinak nagyszerű, hogy Sydney 400 síkon versenyez, de én nagyon szerettem volna megmérkőzni vele, mert erre eddig még csak háromszor volt lehetőségem. Nekem hatalmas inspirációt jelent a versengés Sydney-vel, még úgy is, hogy eddig mindannyiszor legyőzött engem, amikor találkoztunk. De megértem, hogy idén a 400 síkra összpontosít. Ám a távollétében is lesznek kemény ellenfeleim.

Lesznek bizony, mindenekelőtt az a két nő, aki 2021-ben a tokiói olimpián, illetve tavaly Párizsban megelőzte őt (mármint McLaughlinon kívül): Dalilah Muhammad és Anna Cockrell. Igaz, előbbi már 35 éves, de idén is van egy 52.58-as, figyelemre méltó ideje, Cockrell pedig 52.89-et futott az Egyesült Államok bajnokságán.

Lehetséges, hogy a McLaughlin-Bol összecsapás elmarad, de ennek ellenére is izgalmas versenyek elé nézünk a női atlétika két kiemelkedő számában. Sőt, még az is megeshet, hogy Marita Koch legendás, negyven éve fennálló világrekordja is veszélybe kerülhet.

Bol egyébként a 200-ra is nevezett Tokióban, McLaughlin-Levrone pedig valószínűleg tagja lesz az amerikai 4x400-as váltónak, úgyhogy valamilyen formában mégiscsak megmérkőzhetnek a világbajnokságon, ha máshol nem, a stafétában.