Bayer Zsolt: Milyen ismerős... Az élet sokszor olyan, mint egy visszatérő dallam, amelyet már sokszor hallottunk, de mindig új színekben tűnik fel előttünk. Az ismerős pillanatok, az apró részletek, amelyek mind összekapcsolnak minket a múlttal, és emlék

Milyen ismerős ez a gondolatmenet. Az a felfogás, hogy bizonyos embereknek feltétlenül áldozatul kell esniük ahhoz, hogy megteremthessük a vágyott új világot. És innen már csak egy lépés, hogy ha az érintettek nem sietnek a távozással, akkor talán nekünk kell segítenünk nekik ebben...

Természetesen, itt van egy egyedibb megfogalmazás: "Valóban, Puzsér?"

Van neked családod, szüleid, nagyszüleid? Vagy csak úgy, egy gorillaünnepség közepén bukkantál fel a világban?

És még egy amúgy: nincs kedved neked "elhalni"?