Az orvos részletesen kifejti, hogy a HPV-fertőzés miként vezethet rákos megbetegedésekhez. A humán papillomavírus (HPV) bizonyos típusaiban olyan gének találhatók, amelyek képesek megzavarni a sejtek normális működését, ezáltal elősegítve a sejtek kontrol

A HPV vírusok egyes típusaik révén jelentős mértékben hozzájárulhatnak bizonyos rosszindulatú daganatok, például a méhnyakrák, valamint más genitális és fej-nyaki daganatok kialakulásához. Ennek oka, hogy ezek a vírusok képesek befolyásolni a sejtek normális működését, és olyan változásokat idéznek elő, amelyek a sejtek kontrollált növekedésének felborulásához vezethetnek. A HPV által termelt fehérjék, különösen a E6 és E7 onkoproteinek, megzavarják a sejtciklust szabályozó gének működését, így elősegítik a daganatos folyamatok elindulását. Az ilyen vírusfertőzések hosszú távon, ha nem kezelik őket, jelentősen növelhetik a daganatok kockázatát.

A magas kockázatú HPV-kről, arról, hogy miért is okozhatnak rákot és a HPV vakcináról dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyászát kérdeztük.

A HPV (humán papillomavírus) egy olyan vírus, amely főként szexuális úton terjed, és meglehetősen elterjedt fertőzésnek számít. A probléma az, hogy sokan nem észlelnek semmilyen tünetet, ezért a fertőzés gyakran észrevétlenül marad. Ráadásul a HPV esetében a legtöbb ember magától is meggyógyul, így sok eset sosem jut el a diagnózisig. A fertőzés előfordulása szoros összefüggést mutat a fiatal felnőttek párkeresési szokásaival; különösen 25 éves korig, amikor is a szűrése gyakran feleslegesnek tűnik. A vírus a bőr-bőr érintkezés révén, valamint vaginális, anális vagy orális szexuális aktus során terjedhet.

A HPV, vagyis a humán papillomavírus, nem csupán egy egyszerű vírus, hiszen több mint 100 különböző típusa ismert. Ezek közül a legtöbb nem okoz komoly egészségügyi problémát, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy bizonyos altípusok rák kialakulásához vezethetnek. Éppen ezért a fertőzés kezelése és megelőzése kiemelkedően fontos, nem szabad elhanyagolni ezt a kérdést!

Az alacsony kockázatú HPV-típusok általában nem jelentenek komoly gondot, de egyesek bőrfelületi szemölcsöket válthatnak ki. Jó hír, hogy az oltás segíthet megelőzni ezeket a problémákat is.

* A magas kockázatú HPV-k többféle ráktípust okozhatnak. Körülbelül 14 magas kockázatú HPV-típus létezik, köztük a HPV 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66 és 68. Ezek közül a HPV16 és a HPV18 felelős a legtöbb HPV-vel összefüggő rák kialakulásáért

Előfordulhat, hogy az immunrendszer nem képes hatékonyan kezelni a HPV-fertőzéseket. Amennyiben egy magas kockázatú HPV-típus hosszú időn keresztül jelen van, az súlyos sejtelváltozásokhoz vezethet, amelyek kezelés nélkül fokozatosan romolhatnak. Ha a fertőzés a méhnyak hámjának mélyebb rétegeibe hatol, és a daganatsejtek szabadon szaporodni kezdenek, az komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

A magas kockázatú HPV-fertőzések tartós jelenléte rákos elváltozásokhoz vezethet a test olyan területein, ahol a vírus a nyálkahártyákat támadja meg. Ilyen helyek közé tartozik a méhnyak, a torok hátsó része, a hüvely, a szeméremtest, valamint a vastagbél és a végbél.

Amikor a HPV magas kockázatú típusa megfertőzi a sejteket, megváltozik azok egymással való kommunikációja. Ez a sejtek szaporodását is előidézi. Általában az immunrendszer tudomást szerez ezekről a sejtekről, és szabályozza őket, a folyamat leáll és visszaalakul. Ha azonban ezek a kóros sejtek megmaradnak, tovább változhatnak, kisiklik a sejtciklus és a károsodott sejtek rákmegelőzővé válhatnak.

A HPV azokat a laphámsejteket fertőzi meg, melyek e szervek belső felületét borítják. Emiatt a legtöbb HPV-vel összefüggő rák úgynevezett laphámsejtes karcinóma. (Néhány méhnyakrák a méhnyak mirigysejtjeinek HPV-fertőzéséből származik- ezeket adenokarcinómáknak nevezik).

A HPV-oltás nagyfokú védelmet nyújt több HPV-fertőzés ellen. A védőoltásnak a megelőzésben van nagy szerepe, a fertőzést természetesen nem gyógyítja, nem használható a HPV által okozott betegségek kezelésére. A HPV elleni védőoltás 9-12 éves korban nyújtja a legjobb védelmet (még a nemi élet megkezdése előtt). A HPV elleni védőoltás a becslések szerint a HPV-vel összefüggő rákos megbetegedések 90%-át megelőzi.

Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szakértője, aki a nőgyógyászati daganatok területén is jártas, hangsúlyozza, hogy azok a gyermekek, akik még nem töltötték be 15. életévüket, mindössze két oltásra van szükségük a megfelelő védelemhez. A fiatalok számára, akik nem részesültek védőoltásban az ajánlott életkoron belül, 26 éves korig javasolt a HPV elleni vakcináció. Viszont azoknak, akik már 15 évesek vagy annál idősebbek, amikor az első oltást megkapják, három adag vakcina szükséges a hatékony védelem eléréséhez.

Érdemes tudni, hogy 27 és 45 év közötti, még be nem oltott felnőttek is dönthetnek úgy, hogy beadják a HPV-oltást, miután beszéltek orvosukkal az új HPV-fertőzések kockázatáról és a vélhetően immunizált szervezet vakcina lehetséges előnyeiről. Ám ebben a korosztályban a HPV elleni védőoltás hatékonysága lecsökken (de nem nullára), elmondható, hogy kevesebb előnnyel jár azok körében, akik voltak már kitéve HPV-vel való fertőződésnek.