Az orosz erők azt hangoztatják, hogy beléptek egy olyan ukrán területre, amelyre a konfliktus kezdete óta nem tudtak behatolni.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg 90. tankhadosztályának alegységei elérték a Dnyipropetrovszk és Donyeck régió határát, aminek jelentős része már orosz megszállás alatt áll, majd a védelmi minisztérium állítása szerint tovább nyomultak Dnyipropetrovszk területére.

Oroszország bejelentette, hogy erői először a háború kezdete óta behatoltak Ukrajna középső területén található Dnyipropetrovszk régióba – amelynek elfoglalására hónapok óta törekednek. Ez a fejlemény újabb nehézséget jelenthet a már most is megfeszített ukrán haderő számára Kijevben.

A támadás előrehaladásának mértéke és Moszkva céljai egyelőre nem világosak. A harctéri jelentések hitelességét a CNN nem tudta ellenőrizni, és Ukrajna tagadta az orosz előrenyomulást.

Viktor Trehubov, a területen aktív horticjai ukrán haderő szóvivője a CNN-nek azt mondta: "Az oroszok folyamatosan terjesztenek hamis információkat arról, hogy a Pokrovszk és Novopavlivka felől behatoltak Dnyipropetrovszk régióba, de nem igaz ez az állítás (egyik helyen sem)."

Amennyiben az előrenyomulás valóban megvalósul, az súlyos visszalépést jelentene az ukrán haderő számára, különösen egy olyan kritikus időszakban, amikor a béketárgyalások stagnálnak. Az orosz csapatok az utóbbi hetek során lassan, de biztosan haladtak előre az északi Szumi területen, valamint a Liman környékén és Donyeck városában is.

Az orosz előrenyomulás újabb fokozódást hozhat az ukránok számára Pokrovszk városának irányában, amely egy stratégiai jelentőségű csomópont, és amelyet már hónapok óta céloznak meg az orosz hadsereg erői. Az ukrán vezérkar reggel bejelentette, hogy erőik sikeresen megakadályoztak 65 olyan orosz hadműveletet, amelyek az említett város felé irányultak.

Az Institute for the Study of War (ISW) jelentése alapján az orosz csapatok szombaton továbbra is folytatták támadásaikat Pokrovszk környékén, ám előrehaladást nem tudtak elérni.

Az ukrán Deep State elemzőcsoport szerint Oroszország jelenleg Ukrajna területének valamivel kevesebb mint egyötödét tartja ellenőrzése alatt. Ez magában foglalja a Krímet és Kelet-Ukrajna azon részeit is, amiket még a 2022 februári teljes körű invázió előtt szálltak meg.

Dnyipropetrovszk három olyan régióval határos, amiket Oroszország részben megszállva tart: Donyeckkel, Herszonnal és Zaporizzsjával. Oroszország egyik deklarált célja mindhárom régió teljes elfoglalása, és már most is birtokolja majdnem teljes egészében a negyedik régiót, Luhanszkot.

Dnyipropetrovszk területe ritkábban lakott és vidéki jellegű, mint a Donbasz négy régiója, ami megnehezíti a védelmét. Ennek ellenére jelentős bányászati és logisztikai központként funkcionál, és a háború előtt körülbelül 3 millió ember élt itt.

Oroszország hadereje az utóbbi napokban előrehaladást mutatott az északi Szumi régióban, ahol a szomszédos főváros, Szumi, már a drónok és tüzérségi támadások célkeresztjébe került. Bár a város elfoglalása valószínűleg nem áll Moszkva legfontosabb célkitűzései között, ez a lépés jól tükrözi a Kijevre nehezedő nyomás mértékét, amely az északi határtól egészen a Fekete-tengerig terjed.

A háború intenzitása drámaian megnőtt, miután Ukrajna egy hete merész dróntámadást hajtott végre, melynek során számos orosz repülőgépet semmisített meg Oroszország területén. Hétfőn pedig egy újabb támadást indítottak, amely víz alatti robbanószerkezetekkel sújtotta a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő hidat. Eközben az orosz erők is előre nyomultak Ukrajna belső területei felé, igyekezve gyorsan új területeket megszerezni, miközben a háborúban részt vevő felek között a béketárgyalások továbbra is folytatódnak.

Kijev és Moszkva küldöttségei hétfőn Isztambul szívében ült össze a béketárgyalások második körére, ám a várva várt áttörés elmaradt – a megbeszélések mindössze egy órán át zajlottak. Kritikusai szerint Vlagyimir Putyin szándékosan elhúzza a tárgyalásokat, hogy Oroszország további ukrán területeket hódíthasson el.

Bár Putyin továbbra is hangsúlyozza, hogy célja a harcok leállítása, elutasította a feltétel nélküli, 30 napos tűzszünet elfogadását. Ehelyett egy sokkal rövidebb, csupán 2-3 napos tűzszünetet javasolt, amely kizárólag a frontvonal bizonyos szakaszaira vonatkozna.

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke többször is felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy vegyenek részt az általa indított békefolyamatban, figyelmeztetve őket a lehetséges következményekre. Mindeközben azonban eddig ellenállt a republikánus és demokrata törvényhozók egyre fokozódó nyomásának, akik szankciók bevezetését sürgették Putyinra, hogy ezzel is növeljék a politikai nyomást.

Csütörtökön Trump a háborúzó feleket gyerekekhez hasonlította, és újságíróknak kifejtette: "Olyan, mint amikor két kisgyerek a parkban vadul verekedik. Utálják egymást, és te megpróbálod szétválasztani őket, de ők nem akarják, hogy ezt tedd. Néha jobb, ha hagyod, hogy még egy ideig küzdjenek, mielőtt közbeavatkozol." Hozzátette, hogy csak ő tudja, mikor elég az, hogy Oroszország ellen szankciókat vezessenek be, és arra is utalt, hogy új büntetőintézkedések bevezetését fontolgatja Ukrajnával szemben, ha a konfliktus nem ér véget. "Nagyon, nagyon, nagyon kemények leszünk - és őszintén szólva, ez akár mindkét országra is vonatkozhat", mert "a tánchoz ketten kellenek" - mondta Trump.