Az Államadósság Kezelő Központ vezetője az Indexnek nyilatkozva kijelentette: "Ez a pénz már a zsebünkben van."

Januárban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sikeresen végrehajtotta a devizakötvény-kibocsátását, amelynek értéke 2,5 milliárd euróra rúgott. E lépés révén a tervezett devizafinanszírozás jelentős része már teljesült az évben, ami egyértelműen jelzi, hogy a befektetői bizalom Magyarország iránt továbbra is stabilan áll - emelte ki Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója. Az Indexnek nyilatkozva hozzátette, hogy a lakossági állampapír-állomány történelmi csúcsot ért el, miközben az intézményi kötvényaukciók iránti kereslet is kiemelkedően magas. Ez alapján az ÁKK finanszírozási helyzete időarányosan kedvezően alakul. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a lakossági befektetők számára széles termékpalettát kínálnak, és figyelembe véve a kockázatokat, a lakossági állampapír jelenleg az egyik legjobb befektetési lehetőség.

Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ új vezérigazgatója február 1-től az Indexnek nyilatkozva kiemelte, hogy az ÁKK fő feladata a központi költségvetés finanszírozásának garantálása, valamint a szükséges források biztosítása, továbbá a lejáró államadósság megújítása. Mint mondta, a feladatok ellátásához széleskörű eszköztárral rendelkeznek, és az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve, az idei évben is hatékonyan fogják végezni munkájukat.

A vezérigazgató véleménye szerint a gazdasági és pénzügyi környezet rendkívül összetett, és gyakran gyors átalakulásokon megy keresztül. Az Államadósság Kezelő Központnak folyamatosan reagálnia kell ezekre a változásokra, hogy mindig a legmegfelelőbb adósságkezelési stratégiákat találja meg.

A gazdasági események valósága mellett kulcsfontosságú, hogy a gazdaság és a gazdaságpolitika különböző szereplői hogyan élik meg és reagálnak a makrogazdasági trendekre. A monetáris és fiskális politikák nem csupán választható eszközök, hanem a helyzetre adott reakcióik jelentős hatással bírnak a pénzpiacok dinamikájára. Ezek a reakciók pedig alapvetően befolyásolják az adósságkezelés kereteit és lehetőségeit, így a gazdasági stabilitás szempontjából is döntő jelentőséggel bírnak.

Szintén hangsúlyos szempont a nemzetközi környezet. A geopolitikai feszültségek, a német gazdaság helyzete, vagy éppen az új amerikai elnök formálódó gazdaságpolitikai tervei olyan globális tényezők, amelyek ugyancsak befolyásolják a magyar gazdaság, és így az adósságkezelés lehetőségeit. A vezérigazgató azonban összességében optimistán látja az idei gazdasági kilátásokat, mindemellett az ÁKK szorosan figyelemmel kíséri a makrofolyamatok alakulását és amennyiben szükséges, reagál.

Hoffmann Mihály hangsúlyozta, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) működése az utóbbi években stabil és kiszámítható volt. Ennek fontos eleme az éves finanszírozási terv, amely a 2025-ös évre vonatkozóan tavaly decemberben került nyilvánosságra. A költségvetési törvény keretein belül a tervezet azt valószínűsíti, hogy az idei évben a központi költségvetés adósságának lejáratai mellett a nettó finanszírozási igény körülbelül 4100 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg nem számít különösen magasnak, hiszen az elmúlt években már tapasztaltunk ennél jelentősebb igényeket is.

A hatékony és biztonságos finanszírozás kulcsa a diverzifikáció, ezért az ÁKK törekszik a lehető legszélesebb körben megszólítani a befektetőket, így támaszkodik a lakossági piacon a háztartásokra, az intézményi piacon a hazai intézményi befektetőkre (mint például bankok, biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak), valamint a külföldi befektetőkre.

Az év első másfél hónapja alapján kedvező tendenciák mutatkoznak mindhárom szegmensben. Január első felében egy sikeres devizakötvény-kibocsátás valósult meg, amely során az ÁKK 2,5 milliárd eurót tudott bevonni, a kereslet pedig kiemelkedő volt, hiszen négyszeres túljegyzés érkezett. Ennek következtében a tervezett devizafinanszírozási igény jelentős része már teljesült a teljes évre vonatkozóan. "Ez a pénz már a zsebünkben van" - emelte ki Hoffmann Mihály.

A magyar állampapír-állomány rekordmagasságokba emelkedett. A devizafinanszírozás mellett az év eleji "nagybani" kötvényaukciókon is kiemelkedő érdeklődést mutatott az Államadósság Kezelő Központ, ami az intézményi befektetők jelentős keresletét tükrözi. Az adatok szerint a lakossági befektetők bizalma is megkérdőjelezhetetlenül erős maradt.

Januárban két lakossági állampapírsorozat kamatfordulója zajlott, amelyek során az állam 18-19 százalékos kamatot kínált - ez még a 2023-as inflációs helyzet fényében is kedvezőnek számított. Az infláció gyors és jelentős csökkenése miatt azonban az átárazódás következtében a kamatszint 4-5 százalékra csökkent. Ez a változás felveti a kérdést, hogy a lakossági befektetők vajon továbbra is vonzónak találják-e az állampapírokat a piacon.

Hoffmann Mihály kiemelte: az adatok világosan mutatják, hogy a lakossági befektetők az átárazódó állampapírokat vagy megtartották, vagy ha visszaváltották őket, akkor újra állampapírokba fektettek. Ezen túlmenően a kamatfizetések egy része is újabb állampapír-befektetésekbe került. Ennek következményeként az idén tovább növekedett, és újabb rekordot döntött a magyarok kezében lévő állampapír-állomány.

A lejáró vagy átárazódó kötvényeket kiemelt figyelem övezte az utóbbi hetekben. A kormány a fogyasztás felpörgetését, valamint a megtakarítások állampapírban történő újrabefektetését látná szívesen, de az ingatlanpiac mellett az egyéb pénzügyi szolgáltatók is jelentős beáramlásokra számítottak a PMÁP-tulajdonosoktól. Nem véletlenül, hiszen mintegy 1700 milliárd forintnyi kamatot fizet ki az állam 2025-ben (nem beszélve a lejáratokról), ami a GDP közel 2 százalékának megfelelő összeg.

A saját befektetéseiről természetesen mindenki maga dönt. Az első másfél hónap adatai ezzel együtt azt mutatják, növekedett a lakosság állampapír-állománya. A kapott kamatok egy részét tehát ismét állampapírba forgatták vissza

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – hangsúlyozta az ÁKK vezetője.

"A magyar lakosság tudatosan és megfontoltan dönt. Nem csak azt nézi, hogy a nominális hozamszintek hogyan változnak, hanem az alternatív befektetési lehetőségeket, azok kockázatát is számításba veszi. Ebből a szempontból pedig nehezen verhető a lakossági állampapír-befektetés" - hangsúlyozta Hoffmann Mihály, aki számszerűsítette is az idei lakossági befektetéseket: január eleje óta, azaz mindössze másfél hónap alatt összesen 170 milliárd forinttal növekedett a lakosság állampapír-állománya.

A lakossági állampapír-tulajdonosok köre rendkívül széleskörű. Jelenlegi adatok szerint Magyarországon több mint 800 ezer ember birtokol állampapírokat értékpapír számlán. Ha ehhez hozzávesszük a Babakötvényeket és a fizikai formában létező állampapírokat is, akkor a szám már bőven 1 millió fölé emelkedik, ami jól mutatja, hogy az állampapír-befektetések széles rétegeket érintenek. A tipikus lakossági befektető általában körülbelül 5 millió forint értékű állampapír-befektetéssel rendelkezik. Ez egyértelműen rámutat arra, hogy az állampapírok népszerűsége és elérhetősége kiemelkedő szerepet játszik a magyar lakosság pénzügyi tudatosságában és befektetési stratégiáiban.

Hoffmann Mihály megjegyezte, hogy az év kezdeti statisztikái szerint a lakossági befektetők bizalma továbbra is szilárd az állampapírok iránt. Feladatunk, hogy olyan innovatív termékekkel és stratégiákkal lépjünk a piacra, amelyek nemcsak a lakossági befektetők számára vonzóak, hanem hozzájárulnak az állam finanszírozásának hatékony megoldásához is.

Kétségtelen, hogy az állampapírok birtoklása a legbiztonságosabb és legkiszámíthatóbb befektetési lehetőségek közé tartozik. A vezérigazgató hangsúlyozza, hogy a befektetőknek érdemes alaposan mérlegelniük a különböző tényezőket a pénzügyi döntéseik meghozatala során. Fontos, hogy ne csupán a várható hozamot vegyék figyelembe, hanem a kockázatokkal is számoljanak.

"Más egy részvény-, egy befektetési jegy vagy éppen egy ingatlanvásárlás kockázata az állampapírokhoz képest. A tájékozódás és a tudatos döntés kiemelt jelentőségű és az is, hogy jól mérjük fel a saját kockázatviselési képességünket és hajlandóságunkat" - fejtette ki. Az ÁKK az elmúlt években széles termékpalettát alakított ki lakossági ügyfelei részére. Hoffmann Mihály kiemelte:

Továbbra is van inflációkövető termékünk (PMÁP), a futamidő alatt végig fix kamatot fizető állampapír (FixMÁP), a pénzpiaci hozamokat lekövető, háromhavonta kamatot fizető állampapír (BMÁP), likvid, évente egyszer tőkeveszteség nélkül visszaváltható állampapír (MÁP Plusz), a postákon kapható nyomdai termékek (nyomdai MÁP Plusz, KTJ), illetve akár eurós befektetési lehetőség is (EMÁP). Az ÁKK célja az, hogy a befektetők ne egy-egy termékben tartsák a megtakarításukat, hanem egyre inkább állampapír-portfólióban gondolkodjanak.

A körültekintő tájékozódás tényleg fontos, mondhatnánk zsebbe vágó kérdés: márciusban például az utóbbi időszakban slágertermékké előrelépett FixMÁP mellett érdemes lesz figyelni a BMÁP-ra is, amelyeknek a kamata a DKJ aukciók alapján kerül meghatározásra, így a kamatprémiumot is figyelembe véve 7 százalék felett várható.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) feladatkörébe nem csupán a kötvénykibocsátás tartozik, hanem széleskörű eszköztárral rendelkezik a finanszírozás terén. Ide sorolható a hitelfelvétel és a likviditás hatékony kezelése is. Az optimalizált finanszírozás egyik példája, amikor...

A megállapodás célja, hogy az állam költséghatékony módon bővítse likviditáskezelési eszköztárát és tovább diverzifikálja a rendelkezésre álló finanszírozási források körét. A hitelkeret aláírása önmagában nem növeli az államadósságot, az adósság csak annak esetleges lehívása esetén növekszik a tényleges lehívás összegével.

"Ez egy biztonsági hálót jelentő hitelkeret, ami nagyobb mozgásteret, rugalmasságot tesz lehetővé a finanszírozásban. Fontos, hogy alapvetően likviditáskezelés kisimítását szolgáló technikai eszközről beszélünk, illetve, hogy ezen megállapodás életbe lépésével a 2022 évi, azonos célú kétoldalú megállapodások megszüntetésre kerültek" - jelezte Hoffmann Mihály.

"A 2010-es évek elejétől nagyon masszív adósságráta-csökkenés zajlott le Magyarországon, köszönhetően az alacsony költségvetési hiánynak, a fegyelmezett költségvetési politikának" - hangsúlyozta a vezérigazgató.

2020 globálisan is hatalmas változást hozott az országok államadósság-rátáinak alakulásában. Az államok lazítottak a költségvetési szigoron annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány okozta válság következtében nehéz helyzetbe került szereplőket támogassák, ezzel párhuzamosan pedig általános jelenség volt a gazdasági növekedés visszaesése. Ez szerte a világban emelte az adósságrátákat, Magyarországon sem volt ez másképp. Ezt követően azonban ismét csökkent a magyar adósságráta.

Régiós összehasonlításban a magyar államadósság kissé magasabb az átlagos értékeknél, viszont az Európai Unió összesített átlagánál alacsonyabbnak mondható. Hoffmann Mihály véleménye szerint nem csupán az adósság mértéke a lényeges, sokkal inkább az adósságráta piaci megítélése kerül előtérbe. "Amennyiben egy ország kiszámítható költségvetési politikát folytat, és elkötelezett a költségvetési hiány, valamint az államadósság csökkentése mellett, a piac készséggel finanszírozza azt. Tapasztalataink szerint mind belföldön, mind a nemzetközi színtéren erős bizalom övezi a magyar gazdaságot" - nyilatkozta.