"A kormány tevékenysége áll az infláció mögött" – fogalmaztak a közgazdászok a legutóbbi kerekasztal-beszélgetésen, ahol az árrésstop hatásait elemezték.

A magas infláció kiszámíthatatlanságot okoz és rontja a versenyképességet, de a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalának résztvevői szerint az árrésstop alkalmatlan az infláció letörésére.

"Az infláció olyan, mint a láz: nem maga a probléma, csak mutatja, hogy valami gond van" - erről Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) árréstopról szóló kerekasztal beszélgetésén. Palócz szerint az infláció alapvetően nem rossz dolog, sőt, az 1-2 százalékos infláció serkenti is a gazdaságot, az ennél magasabb azonban már káros, ahogy a 0 százalékos infláció és a defláció is.

Palócz véleménye szerint a kormány a szolgáltató szektort csupán egy szükséges, de nem igazán kívánatos ágazatként kezeli. Szerinte azonban nem fair, hogy a kereskedelem és a szolgáltatások viseljék a gazdasági problémák terhét. Az extraprofitadó bevezetését ő egyértelműen elhibázottnak tartja, különösen 2022 tavaszán, amikor a már amúgy is magas árak mellett e lépés csak tovább súlyosbította az inflációt.

Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy az infláció kiszámíthatatlanságot okoz a piacon, emellett rontja a hazai versenyképességet is, noha a kormánynak szerinte épp ezt a versenyképességet kellene támogatnia.

Balatoni azt is elmondta, hogy Magyarországon az elmúlt 3 évben nem adtak át új bevásárlóközpontot, ez pedig csak részben tudható be a plázastopnak, inkább makrogazdasági tényezőknek és az inflációnak tudható be. Elárulta, hogy az áruházakkal kötött bérleti szerződések jellemzően egy négyzetméter-arányos alapdíjból és egy forgalomarányos részből állnak - ha csökken a boltok fizetőképessége, nő a kockázat. Az árrésstop szerinte rövid távon likviditási feszültséget okozhat, hosszú távon pedig csökkenti a befektetési kedvet is. Problémásnak tartja azt is, hogy az ehhez hasonló kormányzati intézkedések előtt nincs érdemi egyeztetés a szakma képviselőivel.

A magyar kormány nem következetes, nincs olyan irány, amelyhez valamelyest is ragaszkodna, amelyikhez meg ragaszkodik, az meg káros"

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – nyilatkozta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója. Szerinte tévhit, hogy az emberek amiatt nem költenek, mert megtakarítanak. A valóság az, hogy a magyar jövedelemeloszlás rendkívül egyenlőtlen, és a kormányzati intézkedések túlnyomórészt a tehetősebb rétegek érdekeit szolgálják. A hátrányos helyzetűek viszont szeretnének fogyasztani, csakhogy nem áll rendelkezésükre elegendő forrás.

Molnár arról is beszélt, hogy a magyar gazdaságból 3 erőforrás hiányzik: a víz, az energia és a munkaerő. Ennek ellenére a kormány akkumulátorgyárakat telepít az országba, miközben ahhoz éppen erre a háromra van szükség. Ezekben a beruházásokban nincs hozzáadott érték a GKI kutatási igazgatója szerint, így nem lesz belőle adóbevétel és jövedelem se, amit el lehetne költeni.

Az infláció oka maga a kormány"

- jegyezte meg Molnár, emlékeztetve arra, hogy a kormány több díjat is olyan mértékben emelt, ami messze meghaladja az inflációt. "Hogyan is harcolhatnánk az infláció ellen, ha éppen az állam nem tesz semmit ellene?" - tette hozzá.

A magyar vállalatvezetők gyakran kifejezik aggodalmukat amiatt, hogy cégeik túlságosan megnőnek, ezért inkább új vállalkozások indítását választják. Ez a megközelítés segít elkerülni, hogy egy-egy vállalkozás túl vonzóvá váljon valaki számára, aki esetleg kedvezőtlen ajánlattal próbálkozik, és ha a vezetők nem fogadják el, akkor elkezdi őket zaklatni.

A kerekasztal résztvevői egyhangúlag úgy vélekedtek, hogy a kormányzatnak sürgősen fel kellene oldania az árrésstoppot. Palócz hangsúlyozta, hogy ezt fokozatosan érdemes végrehajtani, de a folyamatot a lehető leghamarabb el kellene indítani. "Az árstop kétszer is terhet rótt ránk: először, amikor bevezették, majd amikor megszüntették" - emlékeztetett.