Az amazóniai esőerdő 2024-ben súlyos csapásokat szenvedett el, mivel aszály, erdőtüzek és erdőirtás együttesen rombolták le ezt a csodálatos természeti kincset. Az éghajlatváltozás következményeként fellépő aszály miatt a növényzet kiszáradt, míg a lángok
Az egyre melegedő éghajlat fokozta a szárazságot, ami miatt az idei év volt a legsúlyosabb 2005 óta az erdőtüzek tekintetében is. Az erdőtüzek hozzájárultak az erdők pusztulásához, a hatóságok gyanúja szerint egyes tüzeket szándékosan idéztek elő, hogy könnyebben jussanak legelőnek való területhez.
Az Amazonas-medence, amely területileg kétszer akkora, mint India, óriási mennyiségű szén-dioxidot képes megkötni. E régióban a Föld friss vízkészletének körülbelül húsz százaléka található, és a biológiai sokfélesége lenyűgöző: több mint 16 ezer fafajta otthona. A történelem folyamán azonban a kormányok túlnyomórészt a természeti erőforrások kiaknázására összpontosítottak, miközben figyelmen kívül hagyták a fenntarthatóság fontosságát és az őslakos közösségek jogait.
"Az idei évben, 2024-ben az amazóniai esőerdőben tapasztalt erdőtűz és a szélsőséges szárazság aggasztó jelei lehetnek annak, hogy elérkeztünk egy ökológiai mérföldkőhöz, amelyről régóta tartottunk" - nyilatkozta Andrew Miller, az Amazon Watch nevű szervezet vezetője, aki az esőerdők védelméért dolgozik. Hozzátette, hogy a lehetőségek a helyzet megváltoztatására egyre szűkülnek, de még mindig van remény a jövőbeli fordulatra.
Brazíliában, augusztus hónapban, az Amazonas-medence, a Cerrado-szavanna és a Pantanal területein, a bolygónk legnagyobb mocsaras vidékén, pusztító erdőtüzek söpörtek végig. Ezek a lángok gyakran az erdők irtására alkalmazott hagyományos módszerek következményei, és az emberi tevékenység által okozott gyújtogatások miatt rendszeresen terjednek el a hatalmas erdőségekben és bozótosokban.
Az Amazonas folyó vízszintje idén immár második éve kétségbeejtően alacsony volt, több ország szükséghelyzetet vezetett be. A helyzet Brazíliában volt a legsúlyosabb, ahol az Amazonas fő mellékfolyóinak vízszintje a valaha mért legalacsonyabb szintre csökkent.
Az Amerikai Esőerdő Alapítvány adatai alapján az idei év, 2005 óta, a legrosszabbnak számít az Amazonas-medencében tapasztalt erdőtüzek szempontjából. 2023 januárjától októberig 15,1 millió hektár terület égett le Brazíliában, míg Bolíviában az év első tíz hónapjában rekordszámú erdőtűz történt.
Venezuelában, Kolumbiában, Ecuadorban és Guayanában is emelkedett az erdőtüzek száma 2024-ben.
A 2024-es év nemcsak kihívásokat, hanem néhány biztató fejleményt is tartogatott. Brazíliában és Kolumbiában például kedvező fordulatként lassult az esőerdők pusztulása, ami reményt adhat a biodiverzitás megőrzésére. Az ENSZ éves biodiverzitás-konferenciáján pedig a résztvevő országok egy fontos megállapodásra jutottak: nagyobb szerepet kívánnak adni az őshonos közösségeknek a természetvédelmi döntésekben, ezzel is erősítve a fenntarthatóságot és a helyi tudás értékét.
Brazíliában jelentős előrelépés történt az esőerdők védelme terén, mivel a zsugorodás mértéke 30,6%-kal csökkent. Ez a tendencia kilenc év óta a legalacsonyabb szintet jelenti. A pozitív változások Luis Inácio Lula da Silva elnöksége alatt figyelhetők meg, aki a környezetvédelmet helyezte előtérbe. Ezzel szemben elődje, Jair Bolsonaro idején a mezőgazdasági termelés élvezett prioritást, ami a környezetvédelmi hatóságok hatáskörének csökkentéséhez vezetett.
Július havi jelentések alapján Kolumbia 2023-ban kiemelkedően alacsony erdőirtási adatokat könyvelhetett el. Susana Muhamad, a környezetvédelmi miniszter azonban óvatosan figyelmeztetett, hogy a következő évre vonatkozó statisztikák már nem mutatnak majd ilyen kedvező trendet. Az el Niño időjárási jelenség következtében júliusban jelentős erdőpusztulásról számoltak be, ráadásul az illegális gazdálkodás is hozzájárult az erdők további csökkenéséhez az ország területén.
Az ENSZ biológiai sokszínűségről szóló idei konferenciáját (COP16) Kolumbiában tartották, ahol egy történelmi megállapodás született az őshonos népek jogainak érvényesítéséről a természetvédelmi döntések során. Jövőre pedig először rendezik meg az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáját (COP30) az észak-brazíliai Belém do Parában. Bram Ebus véleménye szerint ezen a fórumon az Amazonas-vidék országai lehetőséget kapnak arra, hogy stratégiai terveket dolgozzanak ki, és jelentős támogatást kérjenek a globális közösségtől.
