A francia kormány egy sajátos alkotmányos megoldást alkalmaz, amely lehetőséget ad arra, hogy elkerülje a politikai összeomlást.
A francia Szocialista Párt (PS) hétfőn bejelentette, hogy tartózkodni fog a Bayrou-kormány költségvetésével szembeni bizalmatlansági indítvány szavazásakor, amely kedden kerül terítékre. Eközben a párt saját indítványt terjeszt elő a köztársasági értékek megóvása érdekében. A francia kormány ismét az alkotmány 49.3-as cikkelyére támaszkodik a költségvetés elfogadásához, amidőn komoly viták folynak az adóemelések és a gazdasági stabilitás kérdéséről - számol be róla a L'Express.
A Szocialista Párt nem áll ki a jobboldali és szélsőjobboldali pártok által benyújtott bizalmatlansági indítvány mellett a költségvetéssel kapcsolatban, ugyanakkor továbbra is kifogásolja annak tartalmát.
A párt vezetősége azzal indokolta lépését, hogy el kívánja kerülni a politikai instabilitás fenntartását az ország területén.
A PS egy saját bizalmatlansági indítványt terjeszt elő a köztársasági értékek védelmében, miután François Bayrou kormányfő a migrációval kapcsolatban "a társadalmi elárasztottság érzéséről" tett említést. Azonban valószínű, hogy ezt az indítványt sem a Republikánusok (LR), sem a Nemzeti Tömörülés (RN) nem fogják támogatni, ami a parlamenti sikerét kérdésessé teheti.
A kormány hétfőn kétszer is élni fog az alkotmány 49.3-as cikkelyével, hogy sikeresen át tudja vinni a költségvetési törvényjavaslatot a nemzetgyűlésen.
Először a teljes állami költségvetés tervezetéről, majd a társadalombiztosítási büdzsé első részéről fog szavazni. Bayrou már korábban jelezte, hogy a 49.3-as cikk alkalmazására több alkalommal is szükség lehet a költségvetés véglegesítése érdekében. A döntés hátterében az áll, hogy a kormány nem bír stabil parlamenti többséggel, így ez az egyetlen biztos módja annak, hogy a költségvetési javaslatokat elfogadtathassák.
A költségvetési tervezet több minisztériumi forrás csökkentését és a helyi önkormányzatok részéről nagyobb pénzügyi hozzájárulást ír elő, miközben bizonyos adókat megemelnek. A légiközlekedési ágazat különösen élesen bírálta az új adókat, amelyek szerintük súlyosan károsíthatják a versenyképességüket. A repülőjegyek adójának emelése például különösen nagy felháborodást váltott ki, mivel a tarifa 2,63 euróról 7,30 euróra nőne az Európán belüli járatok esetében. A francia repülőterek szövetsége szerint ez veszélyeztetheti a régiós légiközlekedési hálózatok fenntarthatóságát.
A költségvetési szigorítással kapcsolatban François Villeroy de Galhau, a francia jegybank kormányzója is kifejtette véleményét. Szerinte az államháztartás egyensúlyának helyreállításához elengedhetetlen egy többéves kiadáscsökkentési program bevezetése, amelyhez minden politikai irányzat együttműködésére szükség van. Villeroy de Galhau hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslatok nem elegendőek ahhoz, hogy tartós megoldást kínáljanak a pénzügyi kihívásokra.
Ezek csupán az első lépések a költségvetési stabilitás elérése irányába, azonban elengedhetetlenek a hosszú távú reformok is, amelyek hozzájárulnak a gazdasági növekedés fenntartásához és a munkahelyek létrehozásához.
A költségvetési viták során a jobbközép Liot-csoport képviseletében Charles de Courson is megszólalt. Bár határozottan kritizálta az adóemeléseket és azok potenciálisan káros következményeit, nem állt ki a bizalmatlansági indítvány mellett. Szerinte a vállalatok megadóztatásának fokozása kedvezőtlen hatással van a francia gazdaság versenyképességére, és hozzájárulhat a munkanélküliség újabb növekedéséhez. A parlamenti diskurzusok tehát továbbra is zajlanak, miközben a kormány minden lehetséges eszközt bevet, hogy megvalósítsa saját költségvetési terveit.
