Riasztó információk szivárogtak ki a Földdel kapcsolatban: ha nem cselekszünk sürgősen, komoly problémák elé nézhetünk - Agrárium hírei.

A világ fagyott óceánjaiban soha nem tapasztalt mértékű jégveszteség figyelhető meg, ami kulcsfontosságú az éghajlati egyensúly fenntartásában. A BBC által az amerikai National Snow and Ice Data Center (NSIDC) adatai alapján végzett elemzés rávilágított, hogy február 13-ig az északi és déli sarkvidéki tengeri jég összesített területe csupán 15,76 millió négyzetkilométert tett ki. Ez a szám alulmúlja a 2023 január-február hónapokban mért 15,93 millió négyzetkilométeres korábbi rekordot - számolt be róla az Időkép.hu.
Az északi sarkvidék ezen időszakában még sosem tapasztaltunk ilyen rendkívül alacsony jégkiterjedést, míg az Antarktisz körüli tengeri jég is a legkisebb mértékhez közelít.
A szakértők megállapítása szerint a szokatlan olvadás hátterében a levegő hőmérsékletének növekedése, a melegedő óceánok és az intenzív szelek állnak, amelyek feszültséget gyakorolnak a jégre, és szétdarabolják azt. Az északi sarkvidéken a tengeri jég vastagsága folyamatosan csökken, ami sebezhetőbbé teszi a területet a viharokkal és a melegedő tengerfelszínnel szemben. Február elején ezen a vidéken a hőmérséklet körülbelül 20 Celsius-fokkal haladta meg az átlagos értékeket, amely a Spitzbergák környékén kedvezőtlen olvadási viszonyokat teremtett. A déli féltekén, az Antarktiszon, amely eddig viszonylag ellenállónak bizonyult a globális felmelegedéssel szemben, az utóbbi években rendkívül alacsony tengeri jégkiterjedést tapasztaltak.
A tengeri jég olyan, mint egy hatalmas tükör, amely visszaveri a Nap erejének jelentős részét az űrbe. Amint ez a fényes felület kezd zsugorodni, a sötét óceán egyre több hőt nyel el, ami felgyorsítja a Föld felmelegedését. Ezen kívül a tengeri jég alapvető fontosságú a globális óceáni áramlások szempontjából is; a csökkenése súlyos következményekkel járhat az óceánok cirkulációjára nézve.
A Klímaváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzései alapján az Északi-sark 2050 előtt legalább egyszer teljesen jégmentes állapotba kerülhet a nyár végére. Ráadásul egyes legújabb kutatások azt sugallják, hogy ez a folyamat akár még korábban is bekövetkezhet. A tudományos közösség véleménye szerint a folyamatos jégvesztés már nem csupán átmeneti jelenség, hanem egy tartós tendencia, amelynek következményei nemcsak a sarkvidékeken, hanem globálisan is érezhetőek lesznek.