A Tibi atya csapatának adminisztrátora a 2016-os foci-Európa-bajnokság óta nem tapasztalt olyan erős közösségi összefogást, mint amilyet Magyar Péter kampánya során láthatott.
Megírta élménybeszámolóját a Tibi atya oldalt üzemeltető Tóth Máté, aki csütörtökön Magyar Péterrel gyalogolt Darvas és Mezősas között.
Tóth a Facebookon megosztotta, hogy a 2016-os foci-eb óta nem tapasztalta ilyen erősen a magyarok közötti összetartást, mint a tiszai menetelés során. "Tudom, hogy mindig büszke magyarok vagyunk, de ezt az összetartozás érzését már alig éljük meg a mindennapokban. Sőt, sokkal inkább az ellentéte jellemző: a társadalom számos irányban, drámaian szétszakadt."
Tóth megfigyelése szerint sokan azért vonzódnak Magyar Péter mozgalmához, mert a közösséghez tartozás érzése hiányzik az életükből. Ám amikor az Alföld gyönyörű tájain sétált, egy érdekes jelenséget tapasztalt: az emberek barátságosan integettek, dudáltak és mosolyogtak egymásra. A legmeglepőbb talán az volt, hogy mindezek mellett a politikai diskurzusok szinte teljesen eltűntek a beszélgetésekből.
Tóth véleménye szerint a kimerült magyar nép fáradt a folyamatos harcoktól, és főként nem kíván egymás ellen küzdeni. Egyre többen kezdik észlelni, hogy a harcra ösztönző retorika már túllépett a tűréshatáron. Ezek az emberek egyre inkább átlátnak a látszaton, és nem csupán a szavakra figyelnek, hanem a tettek mögötti valóságra is.
Még mindig 11 hónap választ el minket a következő választásoktól, és biztosak lehetünk benne, hogy a gyűlölködés és az uszítás szintje a lehető legmagasabbra fog hágni. Nem szükséges mindenben egyetértenünk, de talán abban egyetérthetünk, hogy a haraggal és érzelmi indulatokkal teli hozzáállás nem segít előre lépni. Ez az út csak még súlyosabb helyzeteket szül, és senkinek sem lesz jobb. Én pedig nem szeretném, ha a gyermekem egy olyan társadalomban nőne fel, ahol a normál kommunikáció része, hogy egymást bántjuk, csupán azért, mert eltérően látjuk a jövőt.
Tóth véleménye szerint a közvélemény alakulása azt jelzi, hogy a magyar politikai színtéren egyre több ember kapcsolódik be. Ahogy egyre többen eveznek közösen egy irányba, a hajó végre útnak indul, és idővel partot is ér. Amikor ez bekövetkezik, "az elitnek a pezsgővel és kaviárral teli svédasztal mellett kell majd megválaszolnia azt a kérdést: hogyan is gondolták ezt valaha?"
