A pedagógusképzés a második legkeresettebb terület: 2024 a tanárok éve! - Szakmát Szerzek!

"Európában rendkívül magas, globális szinten pedig kifejezetten szokatlan az az arány, hogy hazánkban a tíz jelentkezőből nyolc állami ösztöndíjat kap a tanulmányai megkezdéséhez" - nyilatkozta Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy interjú során, amelyet magazinunknak adott.

Ez a cikk első alkalommal az UNI in&out 2025-ös kiadásában látott napvilágot.

Második éve több mint 100 ezer fölött van a felsőoktatásba felvettek száma, ami az idén 101 421 hallgatót jelent. Továbbra is a modellváltott intézmények a legnépszerűbbek. A legtöbben az idén is a gazdaságtudományi képzési területet választották, azonban kiemelendő, ahogy már többször elhangzott: 2024 a tanárok éve! A rugalmasabbá alakított képzési rendszernek köszönhetően a pedagógusképzés a második legnépszerűbb, 14 965 fővel, ami a két évvel ezelőtti létszám duplája. Európában kimagasló, világviszonylatban kifejezetten ritka arány, hogy itthon tíz jelentkezőből nyolc állami ösztöndíjjal kezdi meg a tanulmányait. Az állam részükre fejenként hatmillió forintot biztosít a teljes képzési időre. A jelenlegi tanévben minden második diák vidéki egyetemen tanul, és a hátrányos helyzetű járásokból felvettek esetében átlagosan 50 százalékos növekedés tapasztalható, ami a felsőoktatásunk versenyképes és esélyteremtő voltának, a korábbi évek intézkedéseinek az eredménye. A jelentkezők egyre nagyobb részét sikerül helyben tartani a vidéki térségekben.

Az összes hallgatói létszámban és a jelentkezésekben is a levelezős munkarend a meghatározó, ami azt mutatja, hogy a felsőoktatásunk a felnőttképzésben is meghatározó szerepet vállal, hiszen munka mellett egyre többen tanulnak. Az új felvételi követelmények és az egyetemek rugalmas, a diákok egyéni tanulási útvonaltervezését támogató oktatásszervezése a munka mellett magukat továbbképezni vágyók számára nyitották meg a felsőoktatást. A fentiek tükrében abszolút sikerként tekinthetünk az idei felvételi eredményekre.

A 2024/2025-ös tanévben mesterképzésben (MA/MSc/MProf) 41 201, szakirányú továbbképzésben 16 348, doktoriban (PhD/DLA) 11 017 fő vesz részt. Az utóbbi négy tanév adatait tekintve a hallgatók száma szakirányú továbbképzésben 16-17 ezerre tehető, míg a doktoriban ez a szám 10-11 ezer. A mesterképzésben résztvevőknél a folyamatos növekedés eredményeként közel 7 ezerrel többen vesznek részt. A fenti számok is azt mutatják, hogy egyre többen választják a mesterképzést.

Az utóbbi évek folyamán egyre több ember dönt úgy, hogy munka mellett is visszatér az iskolapadba, hogy szélesebb körű tudásra tegyen szert és növelje elhelyezkedési esélyeit. A kormány célkitűzése szerint 2030-ra a felnőttek közel háromnegyede részt kell, hogy vegyen évente valamilyen képzésen, miközben a foglalkoztatottsági ráta 78%-ról 85%-ra nő. A kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy minél több ember vegyen részt olyan képzéseken, amelyek szakmai kompetenciáik fejlesztését szolgálják. Ennek érdekében Hajdú-Bihar vármegyében egy pilotprogramot indítottunk, mely keretében 57 képzési csoportot alakítottunk ki 18 különböző helyszínen, összesen 643 résztvevő számára. A program célja, hogy olyan szakmai tudást nyújtsunk, amely segíti a munkavállalást, így támogatva a résztvevőket az elhelyezkedésben.

2020 szeptembere és 2024 októbere között több mint 15 ezer felnőttképzőt regisztráltunk a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben. A hazai felsőoktatási intézményeket tekintve elmondható, hogy több mint 65 százalékuk végez valamilyen felnőttképzési tevékenységet, míg országszerte több mint 320 szakképző intézmény kínál ilyen lehetőségeket. A felsőoktatási intézmények az említett időszakban több mint 7800, a szakképző intézmények pedig több mint 2600 képzést tartottak. Ezek a számok jól mutatják, hogy az úgynevezett klasszikus felnőttképzők mellett a felsőoktatási és szakképző intézmények is egyre nagyobb szerepet vállalnak, és bővítik a kínálatukat a felnőttképzés területén is.

A felsőoktatás, a szak- és a felnőttképzés szerves egységet alkot, amely képes rugalmasan alkalmazkodni a társadalmi, technológiai és ipari kihívásokhoz. E három terület összefogása alapvető jelentőségű a gazdaság versenyképességének megőrzésében és a munkaerőpiac változó igényeinek kielégítésében. Az együttműködés révén a tudás és a készségek fejlesztése hatékonyan támogathatja a fejlődést, így hozzájárulva a társadalmi jólét növeléséhez.

Az intézmények létszáma közel hatezer aktív egyetemistával bővült, ami kedvező fejlődést mutat a lemorzsolódási statisztikák terén: 3500 hallgató döntött úgy, hogy folytatja tanulmányait, míg 1200-an gyorsabb ütemben haladnak a képzésükkel. A magyar felsőoktatási intézmények a fokozódó nemzetközi versenyben is egyre jobban megállják a helyüket, hiszen a rangos nemzetközi egyetemi listák alapján jelenleg 12 olyan "elit intézmény" található hazánkban, amely kiemelkedő teljesítményt nyújt. A teljesítményalapú finanszírozás révén ezek az egyetemek tudományos munkássága 30%-kal emelkedett.

Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai egyetemeknek a fokozódó nemzetközi versenyben egyre nagyobb teljesítményre van szükségük, függetlenül attól, hogy melyik képzési területről van szó. A kormány ambiciózus célkitűzése, hogy 2030-ra legalább egy magyar felsőoktatási intézmény a világ legjobb 100 közé kerüljön, továbbá legalább három intézmény a Európai Unió legkiemelkedőbb 100 egyeteme között legyen megtalálható.

A szakképzés és a felsőoktatás közötti kapcsolatot szorosabbra fűztük. A technikumokból kikerülő fiatalok nem csupán érettségivel és szakmai képesítéssel gazdagodnak, hanem lehetőségük nyílik kreditpontok gyűjtésére is, amelyek megkönnyítik számukra a vágyott egyetemre való bejutást. Az elmúlt három évben a szakképzésből a felsőoktatásba felvettek száma már 16 ezer felett jár, ami szinte megkétszereződött. Mára eltűnt az a dilemma, hogy választani kell a szakma és a diploma között; a szakképzésből közvetlenül elérhető a felsőoktatás.

Ahogy korábban már említettem, a különböző képzések népszerűségi listájának élén a gazdaságtudomány áll, míg a második helyet a pedagógusképzés foglalja el, a harmadikon pedig a műszaki irányú képzések találhatóak. Ezt követik a bölcsészettudományi, az informatikai, az orvosi és egészségügyi, a társadalomtudományi, a jogi, az agrár, a sport, a természettudományi, valamint a művészet és művészetközvetítési képzések. Érdemes megemlíteni, hogy a felvett hallgatók körében minden második diák az MTMI+ területen tanul. Az idei évben az MTMI-tanárképzésre beiratkozott hallgatók száma 1998 fő, ami a tavalyi 754-hez képest 265%-os növekedést jelent.

A 18-19 éves korosztályból 27 733 fiatal jelentkezett, míg a legnagyobb létszámban, összesen 48 148-en a 20-29 évesek közül választották a különféle képzési lehetőségeket.

Az idei felvettek körében továbbra is a modellváltott intézmények a legkeresettebbek, hiszen a hallgatók 60%-a a KEKVA egyetemet választotta tanulmányai folytatására. Ezt követik az állami intézmények 21%-kal, míg az egyházi felsőoktatási intézmények 13%-ot, a magánintézmények pedig 6%-ot képviselnek a választások során.

A modellváltást követő első évben az intézmények számára elengedhetetlenné vált az új finanszírozási rendszer megértése és elsajátítása. Ez a folyamat nem bizonyult könnyűnek, hiszen egy vadonatúj gazdasági keretrendszerhez kellett alkalmazkodniuk. Az intézmények fokozatosan kezdték felfedezni, hogy bár lehetséges kiemelkedő teljesítményt nyújtani, a 100%-os eredmény elérése korántsem magától értetődő. Napjainkra azonban a teljesítményfinanszírozási rendszer használata terén már sokkal magabiztosabbá váltak az intézmények, ami azt eredményezte, hogy a forráslehívások aránya évről évre dinamikusan növekszik, mind a minőségi, mind a képzési teljesítménymutatók tekintetében.

A legnagyobb kihívás az egyetemek számára a hazai és nemzetközi munkaerőpiac igényeinek megfelelő minőségű képzéssel felvértezni a hallgatókat.

Az egyetemek és a gazdaság közötti kapcsolat eredményessége jól tükröződik abban, hogy a műszaki, természettudományi, informatikai, pedagógusképző, agrár-, orvosi és egészségtudományi szakokra felvettek száma 44 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a diákok körülbelül fele az MTMI+ területeken kezdheti meg tanulmányait.

A duális képzés lehetősége szoros összefüggésben áll különböző tudományágakkal, ideértve a műszaki, informatikai, agrár- és természettudományokat, valamint a gazdaságtudományokat. Emellett az orvos- és egészségtudományi képzési területek, különösen az egészségtudományi gyakorlat-orientált alap- és mesterképzései, valamint a diakónia és szociális munka alapképzése is részesülhet ebben a formában.

A duális képzés keretében a hallgatók a felsőoktatási tanulmányaik mellett elkötelezik magukat, hogy egy elismert partnerszervezetnél a képzési időszak teljes tartama alatt gyakorlati tapasztalatot szereznek. Ennek következtében nemcsak munkatapasztalatra tesznek szert, hanem szakmai kompetenciáikat is már a tanulás időszakában fejleszthetik. A 2023/24-es tanév adatai alapján 1937 duális képzésben részt vevő diák tanult 21 különböző felsőoktatási intézményben, összesen 351 partnerszervezettel együttműködve. Érdekes megjegyezni, hogy a duális képzésben részt vevők száma ötszörösére, míg a partnerszervezeteké két és félszeresére nőtt az utóbbi időszakban.

Fontos, hogy a hallgatók a felsőoktatási tanulmányaik alatt olyan munkatapasztalatot és gyakorlatot gyűjtsenek, amely összhangban áll a megszerzendő szakképzettségükkel. Ez jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a diploma megszerzése után sikeresen elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon.