A magyar energiarendszer kihívásai: a volatilitás aláássa a stabilitást és a tervezhetőséget.

A Magyar Megújuló Energia Szövetség és a Mol közös szervezésében zajló Green Talks szakmai fórumon a Mol, az MVM, az EON és a MET vezetői részletesen megvitatták a vállalatcsoportok megújulóenergia-stratégiáit. A beszélgetés során több fontos téma is terítékre került, így például a hazai energetikai szabályozás kihívásai, a napenergia-piac telítettsége és az ebből fakadó kedvezőtlen következmények, valamint a lehetséges terjeszkedési célpiacok is. Az esemény célja a fenntartható energiaforrások jövőbeli fejlődésének elősegítése volt, és a résztvevők aktívan hozzájárultak a szakmai párbeszédhez.

A megújuló energiatermelési megoldásokról és az energiabeszerzési lehetőségekről részletesen szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt.

Sverla Viktor, a Mol stratégiai igazgatója hangsúlyozza, hogy a szénhidrogének iránti kereslet a jövőben jelentős mértékben csökkenni fog. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy ez a folyamat nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, ezért elengedhetetlen egy ésszerű átmeneti stratégiát kialakítani a zöld energiára való áttérés során. Jelenleg jól látható, hogy a fenntartható molekulák általában sokkal magasabb áron érhetők el, mint hagyományos megfelelőik. Az árkülönbségek néha drámai mértékűek, és ha túlzottan sürgetjük a költséges megoldásokat, a végén valakinek viselnie kell a plusz terheket – emeli ki Sverla.

A zöldenergia-átmenet sikerének legfőbb kihívása abban rejlik, hogy a társadalom szélesebb rétegei elveszíthetik a támogatásukat, amennyiben a megoldások túlságosan költségesek.

A szabályozás szerepe kiemelkedő jelentőséggel bír, ám a szakértő véleménye szerint Európában a kitűzött célok túlzottan ambiciózusak. Szerinte elengedhetetlen, hogy a szabályozás ösztönző jellegű legyen, ne pedig büntető. Ha a kitűzött ambíciók túl magasra törnek, az csak fokozza a rendszerben lévő bizonytalanságot – hívja fel a figyelmet Sverla Viktor. A gondolatát azzal zárja:

A lényeg nem csupán az, hogy merre tartunk, vagy hogy vannak-e szabályok, hanem sokkal inkább az, ahogyan ezeket a szabályokat alkalmazzuk. Itt merülnek fel a valódi kérdések.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese a jövőbeli terveikről beszélve hangsúlyozza, hogy 2030-ra a vállalat kereskedelmi portfóliójának 70%-át megújuló zöld energia fogja képezni. A napenergia szektorral kapcsolatban pedig különösen fontosnak tartja, hogy a vállalat folyamatosan bővítse napelemes kapacitásait, ezzel hozzájárulva a fenntartható energiaforrások elterjedéséhez és a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Terveik között szerepel innovatív megoldások bevezetése, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb energiafelhasználást és a környezettudatos megoldások népszerűsítését.

A fotovoltaikus piac folyamatosan telítődik, és egyre több terület kerül zárolásra, ami azt jelenti, hogy nem lehetséges naperőművek telepítése, amelyek képesek lennének betáplálni az energiát a hálózatba.

Az erőművek számának drámai növekedése (ahogy Lantos Csaba a "300 ezer erőmű országáról" beszélt - a szerk.) komoly hektikusságot hoz a gáz- és áramszolgáltatók működésébe. Ezzel összefüggésben a szakértő kiemelte, hogy

A volatilitás elpusztítja a kiszámíthatóság alapjait.

Az energiarendszerek hektikusságával és működésével kapcsolatban nemzetközi összehasonlításhoz folyamodott a szakember: rámutatott, hogy míg az elmúlt évben Magyarországon 265 negatív áras óra volt az árampiacon, addig Németországban ez 470 körül alakult. Ami viszont ennél fontosabb: ha azt nézzük, hogy hányszor volt 400 eurós MW-óránkénti ár felett a jegyzés Magyarországon, akkor 145-öt kapunk, szemben a német kb. 35 órával. Ha pedig azt figyeljük, hogy hány olyan nap volt, amikor egy napon belül 400 euró fölötti ingadozás volt: 40 ilyen napot regisztráltak Magyarországon, míg csak 5-öt Németországban. Ez azt mutatja, hogy

Németországban egyrészt robosztusabb a rendszer, másrészt okosabban vannak eltolva a fogyasztási és a termelési görbék.

Molnár Gábor, a MET Group üzletfejlesztési vezetője kiemeli, hogy a MET egy integrált energetikai vállalat, a következő években ez a fajta jelenlét és képesség lesz a legfontosabb egy energiacég számára. A számok tekintetében: 415 MW nap-és szélerőmű-kapacitással rendelkezik a cég, illetve fejlesztés alatt van több, mint 1 GW, ami összesen 7 országban terül el. A magyar napenergia-szektor az elmúlt években telítetté vált,

ezért kezdett a MET egyéb piacokon is megjelenni, Olaszországot emelte ki itt a szakember,

500 MW-os portfóliót fejleszt itt a társaság. A hazai magas PV-penetráció ellenére továbbra is adódnak növekedési lehetőségek Magyarországon, tette hozzá. Az iparág az egyre nagyobb komplexitás irányába megy, a nagy erőművek és a hibridizáció összehangolása, kereskedelmi termékbe való csomagolása egy komoly szakmai kihívás, ami túlmutat a műszaki kérdéseken.

Horváth Gergely, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója nemrégiben hangsúlyozta, hogy a cég új irányvonalat képvisel a geotermális energiahasználat terén. Jelenleg nyolc különböző helyszínen szerezték meg az engedélyeket, és már két helyszínen, Kiskunhalason megkezdődtek a fúrási munkálatok. Gergely kiemelte, hogy a cég tavaly, a jelentős növekedés eredményeként, elérte az 1 TWh termelést. Emellett a működési oldalról számos kiaknázatlan lehetőség van, például a biztosítások terén, amelyek új utakat nyithatnak meg a jövőbeni fejlődés számára.

Magyarországon a napenergiából még nem tervez diverzifikálni a többi megújuló felé a vállalat a közeljövőben.