A Kúria álláspontja szerint indokolt volt egy LMBTQI-felvonulás betiltása.
A Kúria szerint jogosan tiltott meg a rendőrség egy az LMBTQI-emberek jogegyenlőségéért négy szervezet által június 28-ára Budapestre meghirdetett felvonulást, vagyis a bíróság elutasította a felperesek által a rendőrségi határozat ellen benyújtott keresetet.
A Kúria az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében felidézte: a szervezők annak a 2020-ban elfogadott törvénynek az ötödik évfordulója alkalmából kívántak demonstrációt tartani, amely "megfosztotta a transznemű embereket a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás jogától".
A gyűlés célja az volt, hogy támogassák a transznemű emberek és az LMBTQI-közösség jogegyenlőségének ügyét, miközben felhívják a figyelmet az elmúlt öt év során végbement kirekesztő jogalkotás következményeire. Különösen fontosnak tartották, hogy ezzel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra is rávilágítsanak, és kifejezzék ellenérzésüket a kormányzati gyűlöletkeltés ellen, amely az LMBTQ-közösséget célozza.
A rendőrség által kibocsátott tiltó határozatban arra hivatkoztak, hogy a tervezett Pride-gyűlés előzményeihez kapcsolódó korábbi események képei olyan jeleneteket rögzítenek, amelyek ellentétesek a gyermekvédelmi törvény által előírt tilalmakkal. A Kúria azonban megállapította, hogy a gyülekezési hatóság eleget tett az indoklási kötelezettségének a megismételt eljárás során, ugyanakkor a rendelkezésre álló tények alapján a döntésének egyes részeiben nem indokolt következtetésre jutott.
A Kúria szerint a hatóság határozatában foglaltak még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a korábbi Pride-okat "előzményi" gyűléseknek lehet tekinteni, illetve, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként.
A Kúria ezen ügyben kiemelte, hogy a hatóság túlzottan nagy hangsúlyt helyezett a formai követelményekre, ami aránytalanul súlyosbította az ügy megítélését. Továbbá rámutattak arra is, hogy "a figyelembe vett összes körülmény csupán közvetett bizonyítékként értelmezhető, amely arra utal, hogy amennyiben a tervezett gyűlés elfogadásra kerülne, a jelen gyűlés által érintett helyszín valóban alkalmas lenne a 30. Budapest Pride rendezvény lebonyolítására" – áll a közleményben.
Ugyanakkor a Kúria a gyűlés céljával kapcsolatosan a rendőrség következtetéseit helytállónak találta. Megállapította, hogy a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul, márpedig a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét.
A fent említett körülmények figyelembevételével a hatóságban kétségek merültek fel a gyűlés bejelentett célja kapcsán. Ezen célok önmagukban arra utalnak, hogy a gyűlés megtartása ellentétben állhat a gyülekezési jog, valamint a gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott korlátozásokkal. A szervezők a gyülekezési hatóság által lefolytatott egyeztetés során nem tudták eloszlatni ezeket a kétségeket – tették hozzá a hatósági források.
A Kúria a vonatkozó irányadó gyakorlat alapján elutasította a felperesek kérelmét, amely az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróság megkeresésére vonatkozott. Ennek oka, hogy a gyülekezési törvényben előírt háromnapos elbírálási határidő nem teszi lehetővé az ilyen irányú lépések megtételét – áll a közleményben.
A rendőrség hivatalos weboldalán közzétett határozat alapján a gyűlés szervezői között található az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság, valamint a Társaság a Szabadságjogokért.
A szervezők közös közleményükben azt írták: a Kúria szerint nem lehet szabadon élni a békés gyülekezéshez való joggal és felvonulást tartani a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége mellett Magyarországon.
2025 júniusában egy európai uniós tagállamban olyan szituáció alakult ki, amelyben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Mi Hazánk szabadon hirdethetik kirekesztő és az emberi méltóságot sértő nézeteiket a közterületeken. Ugyanakkor ezen a napon az egyenlőség és az emberi méltóság védelmében való kiállás szigorúan tilos volt. Ezt a helyzetet az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közleménye hangsúlyozta.
Hozzátették, a jogvédő szervezetek minden rendelkezésükre álló eszközzel küzdenek tovább a békés gyülekezéshez való jog helyreállításáért.
A négy szervezet közlése szerint a mostani eljárásnak nincsen köze a június 28-ra tervezett Budapest Pride szervezéséhez.
