A költségvetési kérdések sürgető volta miatt rendkívüli ülést hívnak össze a Parlamentben.
A parlamenti képviselők hosszabb pihenőt tartottak, ezért az ünnepek előtti utolsó héten rendkívüli ülésekre van szükség a törvényhozásban - nyilatkozta a Hírklikknek Nagy Attila Tibor politikai elemző. Ismét módosítások várhatóak a sziklaszilárd Alaptörvény vonatkozásában, beleértve az elévülés megszüntetését a fiatalkorú bűnözők ügyében. Ha minden a tervek szerint alakul, a jövő évi költségvetési javaslatokat is sikerülhet véglegesíteni az ünnepek előtt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője rendkívüli ülésszakot kezdeményezett a parlamentben. Az országgyűlés várhatóan a jövő héten, december 16. és 20. között ülésezik, ehhez azonban a képviselők legalább egyötödének aláírására van szükség. Semjén azzal indokolta a rendkívüli ülésszak szükségességét, hogy fontos döntéseket kell hozniuk: a jövő évi költségvetés törvényjavaslatának, az Alaptörvény tizennegyedik módosításának, valamint Budapest, Pest vármegye és Csongrád-Csanád vármegye választókerületeinek átrendezéséről szóló javaslatnak a jóváhagyásáról van szó. Nagy Attila Tibor biztos abban, hogy a szükséges aláírások hamarosan meglesznek.
"Feltorlódtak a törvények, és meg kell szavazni a költségvetést is. Túl későn, szeptember végén kezdődött az őszi ülésszak. Már szeptember elején el kellett volna kezdeni, nem kellett volna ekkora szünetet tartani, és akkor most nem kellene december 20-ig ülésezni" - mondta a Hírklikknek a politikai elemző.
Az Alaptörvény tizennegyedik módosítása számos figyelemre méltó javaslatot tartalmaz, köztük azt is, hogy a jövőben a legfőbb ügyésznek nem szükséges ügyészi háttérrel rendelkeznie. Polt Péter mandátuma ugyan csak 2028-ig tart, de az alaptörvény-módosítás már 2025. január 1-jén életbe léphet. "Lehetséges, hogy a kormányoldalnak további elképzelései is vannak az eddig nyilvánosságra hozott alaptörvénymódosításon kívül. A büntető törvénykönyvben is várható egy sürgős módosítás: Kocsis Máté javaslata szerint Till Tamás halála kapcsán a gyilkosságok elévülésének kérdését fogják rendezni" - mondta Nagy.
A 2000-ben eltűnt, mindössze 11 éves Till Tamás holttestét idén júniusban találták meg, ami újra felszínre hozta a régi sebeket. A gyilkosság gyanúsítottja, F. János budapesti vállalkozó, bár beismerő vallomást tett, a törvények értelmében már nem vonható felelősségre, mivel az ügy elévült. A fiatalkorú elkövetőknél az emberölés bűncselekménye 15 év elteltével elévül, ami most megdöbbentette a közvéleményt. A tragikus eset kapcsán a parlamentben különös egyetértés alakult ki: a kormány- és ellenzéki pártok egyaránt azt javasolják, hogy a jogszabályokat módosítsák, és az emberölés bűntette ne évülhessen el, függetlenül az elkövető életkorától.
Sem béke, sem költségvetés nincs még
Nagy Attila Tibor a rendkívüli ülésszak leglényegesebb céljának a 2025-ös költségvetési tervek elfogadását jelöli meg. A Pénzügyminisztérium idén őszre tolta el a jövő évi célok hivatalos bejelentését, többek között azzal indokolva, hogy meg kívánják várni az amerikai elnökválasztás eredményeit. Végül novemberben bemutatták a "békeköltségvetést", amely több mint 2000 milliárd forintnyi, egyelőre kérdéses sorsú uniós forrást és egy sokkal alacsonyabb euró-forint árfolyamot tartalmaz. A kormány által kitűzött 3,7 százalékos hiánycélt az Európai Bizottság is kritizálja, és nem véletlenül, hiszen az uniós szabályozás szerint ennek legfeljebb 3 százaléknak kellene lennie. Ezen kívül a költségvetési tartalék is jelentősen elmarad a bizottság által elvárt szinttől, mivel a kormány mindössze 100 milliárd forintot szán a váratlan események kezelésére.
