A 2025-re tervezett külföldi hitelfelvételünket meg kell dupláznunk, annyira súlyos a helyzet, hogy még az államtitkár is nyilvánosan elismerte ezt a tényt.
Kíméletlenül sodródunk az eladósodás felé. A költségvetés adatai drámaian romlanak, és a helyzet egyre aggasztóbbá válik. A kormány eredetileg külföldi hitelfelvételt tervezett, de a számok meglepően megnőttek: az előzetes 838 milliárd forint helyett már 1685 milliárd forint körüli összegre számíthatunk. Az ország határain túl a tervek már a szétesés szélén állnak.
A kormányzati költekezés fenntartása egyre nagyobb kihívás elé állítja a döntéshozókat, hiszen a szükséges forrásokat immár súlyos hitelek felvételével próbálják biztosítani. Az államtitkár, Kisgergely Kornél, a legfrissebb adatokat részletesen bemutatta a sajtótájékoztatón, ahol kiderült, hogy a 2025-ös devizafinanszírozási terv eredeti nettó 838 milliárd forintjának duplájára, 1685 milliárd forintra emelkedik a szükséges összeg. Az eseményen Hoffmann Mihály, az Államadósság-kezelő Központ elnök-vezérigazgatója is részt vett. A Portfolio tudósítása szerint az ÁKK új finanszírozási tervet dolgozott ki a következő évre, amely már figyelembe veszi a megváltozott körülményeket.
A tervek között szerepel egy bruttó 3,2 milliárd eurós, nettó 2,2 milliárd eurós extra devizakötvény-kibocsátás.
A magyarországi pénznemre átszámítva a kezdetben előirányzott 838 milliárd forint helyett 2025-re a költségvetés devizakibocsátása várhatóan elérheti a 1685 milliárd forintot.
Ez azt jelenti, hogy bár az év végén kötvény-visszavásárlást fognak végezni, a külföld felé irányuló eladósodásra vonatkozó kormányzati cél, amely 30 százalékos arányt tűzött ki, még így is sérülni fog. A legfrissebb tájékoztatás alapján december végére a várakozások szerint az arány 30,2 százalékra emelkedik, és 2026-ra is csupán elenyésző mértékben csökken, 30,1 százalékra.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya és a nettó finanszírozási szükséglet 651 milliárd forinttal emelkedik 2025-ben a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint, ezzel a tervezett 4,7 százalékról 5,3 százalékra emelkedik a nettó kibocsátás. Kisgergely Kornél a Portfolio kérdésére tisztázta, hogy a pénzforgalmi hiány idei emelkedése három okkal magyarázható:
A hiánycélt, amely az eredményszemléletű megközelítést tükrözi, korábban már 4,1 százalékra emelték, és ezt most Kisgergely is megerősítette. Nem meglepő, hogy szükség volt erre a lépésre, hiszen a költségvetési hiány idén tavasszal drámai mértékben növekedett; már áprilisra a teljes évre tervezett összeg több mint 70 százaléka összegyűlt.
Hoffman az újságírói kérdésre reagálva kifejtette, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a devizafinanszírozás terén is a diverzifikációra összpontosít. Kiemelte, hogy a döntéseik az aktuális piaci környezet alakulásának függvényében születnek meg, és jelenleg még nem véglegesítették, hogy devizakötvény kibocsátására vagy hitelfelvételre kerül-e sor, illetve hogy ezek milyen arányban valósulnának meg.
